Exkluzív interjút adott az amateurphotographer (AP) online szaklapnak a Nikon fejlesztési részlegének vezetője, Yoshizo Mori, amelyben kifejtette, hogy a Nikon új 1-es rendszerében a gyors képsorozatra építő szolgáltatások és funkciók a fontosak, mint például a Smart Shot, vagy a Motion Snapshot („Mozgó Pillanatkép”), nem pedig a szenzor mérete, vagy a felbontás. Kifejtette továbbá, hogy számukra a gépek fejlesztése közben roppant fontos szempont volt a kis méret tartása, ezért az objektívek tervezésekor is ez szerepelt a jellemzők listájának élén.
„Miközben minden más kompakt rendszernek kisméretűek a gépvázai” – így Mori – „egyik gyártónak sem sikerült igazán kicsi teljes rendszert építenie, melynek pedig elengedhetetlenül részesei a kicsi zoom objektívek. A Nikon 1 rendszer megrajzolása közben elsődleges szempontok voltak a funkcionalitás, a méret, a sebesség és a szolgáltatások – a hagyományos „szenzorméret és felbontás” kérdéskört innen kizártuk.”
Mori azonban bizakodó: szerinte a Nikon 1 még a csupán 10 MP-es felbontásával is kiváló képminőséget fog produkálni. „Olyan erős és fejlett jelfeldolgozó processzort építettünk be új 1-es gépeinkbe, amely még a professzionális dSLR vázainkban sem található meg – ráadásul a szenzor, amit alkalmazunk, nagy pixelekkel rendelkezik: ezek mérete 3,4 mikron.” – mondta.
„Új, hézagmentes mikrolencsés rendszert fejlesztettünk ki, ami növeli a beeső fény hasznosítását. Ezen túlmenően pedig nyugodtan állíthatom, hogy hatékonyan kezeljük dSLR gépeinkben a zajcsökkentést. A 13,2 x 8,8 mm méretű szenzor alkalmazásának oka nem csak az, hogy csekély méretű 10-100 mm-es mozgóképfelvételre optimalizált objektívet gyárthassunk, hanem a gyors adatkiolvasás. A kisebb szenzor kiolvasása sokkal gyorsabb, kevesebb zajtermeléssel jár és nem melegszik túl hosszabb gyors sorozatfelvételek során sem. Hab a tortán, hogy fogyasztása is kedvezőbb, így egy akkutöltettel tovább fotózhatunk. Kiegyensúlyozott rendszerméretre törekedtünk, nem akartunk se túl nagy, se kompaktos fényképezőket gyártani. Lehetséges, hogy a jövőben nagyobb felbontást kínáljunk, de csak akkor, ha vásárlóink ezt igénylik.” – mondta Mori.
Mori továbbá elmondta az AP munkatársának, hogy az élességállítási sebesség fontos része, eleme a rendszernek; még a leggyorsabb kontrasztérzékelős AF-rendszerek sebessége sem tudta azt nyújtani, amit a Nikon mérnökei el szerettek volna érni. „A kontrasztérzékelős rendszerek pont fókuszáláskor tétováznak – méricskélik, értékelik, hol található a legmagasabb kontraszt, ezért a dSLR vázakban található fázisérzékelős rendszerhez hasonlót kellett asszimilálnunk.” – mondta Mori.
A Nikon végül olyan kontraszt- és fázisérzékelős hibrid AF rendszert alkotott, ahol a fázisérzékelős rész szenzorai a képérzékelőre kerültek. Ezekből összesen 73 található a képalkotó lapkán, s működésükhöz két-két pixelre van szükségük. Ezek a rendes pixelek soraiban helyezkednek el, de mivel nem gyűjtenek be fényt, nem továbbítanak elektromos jelet a képalkotáshoz, ezért interpolációs módszerrel ki kell őket szervezni, csakúgy, mintha halott pixelekről lenne szó.
