Este támadt egy ötletem, ami annyira fúrta az oldalamat, hogy alig tudtam elaludni miatta. Folyamatosan kattogott az agyam, hogy de jó lesz a projektet megtervezni, kivitelezni, majd megírni róla a cikket másnap délelőtt. Pár órás alvás után végre reggel lett és kisütött a Nap is, ami így első olvasásra nevetségesen hangzik (mint egy dedós gyerek a születésnapja utáni reggelen, aki már alig várja, hogy az új biciklijét kipróbálhassa..), de a (cikk)tervemhez elengedhetetlenül szükséges volt a napsütéses időjárásra. Ja, hogy még le sem írtam, mi volt az a remek elgondolásom, ami még aludni sem hagyott? Az alapötlet az volt, hogy a drága ND szűrőket helyettesítsem valami sokkal olcsóbbal és sokoldalúbban használhatóval – igen, igen, a Napfóliára gondoltam!
(Kép forrása: tavcso.hu)
A Napfóliát általában csillagászattal és távcsövekkel foglalkozó boltokban lehet kapni készen szerelve (méretre szabva, foglalattal ellátva), vagy folyóméterre. Nem egy drága cuccról van szó, főleg, ha az ND szűrőkhöz mérjük az árát. Az elképzelésem szerint a tegnapi cikkem folytatása lett volna ez a mostani, amiben leírom, mennyire remek megoldás „az emberek eltüntetése a képről” című feladathoz a Napfólia használata. De pechemre kútba esett a kísérletem, vagy csak nagyon béna voltam. Egy biztos: a képminőség messze esik az „igazi” ND szűrőkétől. Így próbálkoztam én:
Lementem a Duna partjára, hogy célba vegyem a Parlament épületét és előtte szépen megfolyassam a folyó vízét. A fényképezőgépen manuális módra váltottam, F4-es rekesz mellett 30 mp-es záridőt és ISO 100-as érzékenységet választottam. A képet élesre állítottam a masina autofókuszával, majd átállítottam kézi élességállításra a rendszert. Óvatosan az objektív frontlencséje elé fogtam a Napfóliát, majd egy befőttes gumival rögzítettem azt. A kioldást 2 mp-es önkioldóra állítottam, majd exponáltam. Természetesen állványt használtam eközben. A kapott kép teljesen felborult színvilágú és nem is szép a minősége. Íme, pár kattintás eredménye:
Adalék: viszont a képek hatása érdekesen retrós lett – mintha a 70-es évekből származó, öreg képeket nézegetném 🙂
