Planar, Tessar, Sonnar – tessék?

Van egy pár nagy múltú objektív, amelyekről mindenképp érdemes pár szót írni. Ilyen például a Plenar, a Sonnar, illetve a Tessar. A Planar objektívet eredetileg Paul Rudolph tervezte a Carl Zeiss-nél töltött évei során még 1896-ban. Jellemző volt rá a szimmetrikus felépítés (lásd ábra lentebb), és a hat lencsetag. Az eredeti rekeszértéke f/4.5 volt, képe borotvaéles, ám érzékenyen reagált a fényforrásokra: a becsillanások állandóan jelen voltak használata során. A legkedveltebb Planar optika talán a 110 mm f/2.0 volt, amit a középformátumú Hasselblad 2000 és 200 sorozatú fotómasinákkal használtak.

planar.png

A Tessar szintén Paul Rudolph műve, amit azonban pár évvel a Planar után, 1902-ben mutatott be a nagyközönségnek. Neve felépítéséből adódik, ugyanis a görög „téssara” („négy”) az összesen négy lencsetagra utal. A kompakt felépítésű objektív eredetiének f/6.3 volt a kezdő rekeszértéke, képe nagyon éles, jó volt. Számos 50 mm-es optika alapja egyébként a Tessar.

tessar.png

A harmadikra, a Sonnárra 27 évet kellett várni, az ugyanis csak 1929-ben jelent meg a Zeiss Ikon szabadalmaként Dr. Ludwig Bertele tervezésében. Az első Sonnar (1932) egy 50 mm-es, öt lencsetagból álló objektív volt, amit a Zeiss Contax I távmérős géphez rajzolt meg a tervezőmérnök. Nagy, f/1.5-ös kezdő rekeszértéke miatt kapta a német „Sonne” („Nap”) főnévből formált Sonnar nevet. A Sonnar a Planar és a Tessar tervezési hibáit már nem örökölte meg, képe sokkal kontrasztosabb volt, és sokkal kevésbé volt érzékeny a becsillanásokra, mint a Planar. Jóval nagyobb fényereje ellenére messze nem jelentkezett nála olyan mértékű színi hiba, mint a Tessárnál. (Forrás: wikipedia.org)

sonnar.png

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...

  • dik_

    Régen volt egy Zeiss Planar 50 1.7-em. Baromi éles volt már nyitott rekeszen is (a Canon 50 1.4 a nyomába se ért 1.8-on), bánom, mint a kutya, hogy elkótyavetyéltem…
    Ha valakinek CZ T* obija van, vigyázzon rá! 🙂

  • pistik100d

    Mindig szívesen olvasok visszatekintgetéseket a múltba. Sokkal érdekesebbek a mai objektívek is ha tudjuk hogyan fejlődtek. Aki csak teheti javaslom, hogy egy régi objektívvel – akár digi gépen is – fotózzon egy sorozatot úgy, hogy nincsen nála más csak az az egy darab régi objektív. Igazi kihívás, remek szórakozás aminek eredményeképpen kellemes retro hangulatú valamint sokszor tanulságos képek fognak születni.
    Kár, hogy a három ismertetett objektívvel nem készítettél azonos témáról tesztképeket a cikkhez mellékletként de sejtem, hogy ezt Te legalább annyira sajnálod mint én:)

  • noss

    Zeiss Sonnar 50/1,5 (utolsó kép): nagyon durva az utolsó 3 lencsetag, különösen a dagi… 🙂
    (ilyen vastagságban nem két pillanat, míg csiszolási fázis után újra csiszolhatóvá hül az üveg)