5 üzleti hiba, amit fotósok gyakran elkövetnek

Azt mindenki tudja, ha valaki nem elég jó a szakmájában, akkor várhatóan igen rövidlétű lesz a vállalkozása. Azonban mi van azokkal, akik kimagaslóan teljesítenek, de mégsem jutnak egyről kettőre? Sok jó profi fotós van, aki tehetsége ellenére elbukik az üzleti életben. Mi okozza vajon ezt a sikertelenséget, vagy – a még rosszabb – vegetálást? Íme öt hiba, amit gyakran elkövetnek az üzleti életben még a legprofibbak is!

1. A fotósok elbuknak, mert ugyanolyan fényképeket lőnek, mint bárki más

Ha a saját portfóliódat építed fel, akkor biztosra kell menned: legyen teljes a felhozatalod ától zéig! Ha például magyar természetfotós vagy, akkor joggal feltételezhető, hogy találunk majd gólya, kócsag, róka, erdei fülesbagoly, gímszarvas, vaddisznó stb. állatokról fényképeket a repertoárodban. Ezekről az állatokról mindig el lehet adni felvételeket – könyvekbe, magazinokba, vagy akár képeslapokra is gyakran nyomtatják.

Csak ne várj ilyen forrásból sok pénzt.

Minden magyar természetfotós ugyanazokat a témákat lesi; a kereslet-kínálat törvénye szerint a hagyományos „trófea képek” nem sokat hoznak a konyhára. Ugyanis senki sem akar sokat fizetni egy olyan képért, amiből Dunát lehetne árasztani.

Ha azt akarod, hogy a te munkád kerüljön előtérbe, akkor meg kell nézned, mit adnak mások, majd valami mást kell letenned az asztalra. De ha helyszíneket, más országok különlegességeit kapod lencsevégre, akkor most ne ülj fel az első gépre, ami Kubába visz, ugyanis Kubát már mindenki ezerszer végigfotózta – legalábbis a szivarozó öregasszonyokat egészen biztos. Próbálj meg új témát, új helyszíneket keresni. Lépj ki a tömegből egy saját, egyedi történettel – ezt persze nehezebb megvalósítani, mint leírni. Ez van, ilyen a világ, egyedinek kell lenned, ha nem akarsz a középszerűségben elsüllyedni.

_1050564

Rémült tekintet – „profi lettem, most hogyan tovább?”

2. A fotósok elbuknak, mert nem hozzák ki a legtöbbet képeikből

Maga a fényképezés igen kis részt tölt ki egy profi fotós idejéből. A képek feldolgozása, a piackutatás, a weboldalat pátyolgatása és egyéb „hivatali teendők” szinte felzabálják a teljes munkaidőt. Így hát érthető, ha sikerült némi időt szakítanod magára a fotózásra, hogy csakis a „kegyetlen jó” képek készítésére akarsz összpontosítani. Azonban – meglepő módon – ez igen komoly mértékben beszűkíti a potenciális eladásokat.

Ha összeállítasz egy blogot, vagy fotós magazinnak adsz le pár fotót, vagy ha akár magad adsz ki egy fotós könyvet, akkor bizony jól jön, ha van pár alternatív „rossz képed” a tökéletesen meglőtt mellé, hogy bemutathasd a különbséget. A direkt rossz képek elkészítése eleinte nehézkes, természetellenes hatású lesz, ezzel számolnod kell.

Fel szeretnél kerülni képeddel egy magazin címlapjára? Készíts állóképeket, amelyek kellően szellősek a fenti részen, hogy legyen hely a magazin nevének és címszavaknak, vagy logóknak. Mint már fentebb írtam, az ilyen „rosszul” megkomponált képek elkészítése nem áll majd kézre, de gondolj az alkalmazás, a fotó felhasználási helyére. Ugyanez vonatkozik a fekvő képekre is: bármennyire is ki szeretnél emelni valamit a táj, a jelenet közepén, ne tedd! Inkább told el a kompozíciót valamelyik oldalra – például úgy, hogy a két oldal egyensúlyban legyen -, mert ha a fotót egy újság két szemközti oldalán jelenítik meg, akkor bizony középre csak a lapok elválasztása esik. Gondolkozz előre, és „rondíts” bele célirányosan a képekbe, ezzel növelheted azok eladási esélyeit!

_1050567

Könnyen ledob, kivet az üzleti élet!

3. A fotósok elbuknak, mert nincs üzleti tervük

Mielőtt odalépnél a főnököd elé és előadnál neki egy lelket felszabadító felmondó szöveget, ülj le, készíts egy öt éves üzleti tervet, hogy hogyan fogsz majd megélni saját vállalkozásodból. Nagy valószínűséggel ez lesz a legnehezebb része az önállóvá válásodnak, de megéri.

Fontos, hogy reálisan állj neki a dolognak. Írd le, hogy mik a céljaid (részletesen), jellemezd a piacot (mennyi pénz van benne, mik a rések), analizáld az ügyfélkörödet és a konkurenciát, készíts teljes költséglistát (bérleti díjak, csekkek, fotós felszerelés, biztosítás, banki költségek stb. – érted, na), állítsd össze árazási stratégiádat.

A fotós általában egy izolált állatfaj, egyedül dolgozik – tehát az üzleti terv segít majd, hogy szem előtt tarthasd a lényeget és mindig megtarthasd a koncentrációdat. Az üzleti terveddel állandóan mérheted majd az elért sikereket (ne adj’ Isten kudarcokat), és látod majd, hol lehet még fejlődni, csiszolódni.

_1050577

„Készítsek fotós könyvet?”

4. A fotósok elbuknak, mert nem elég nagy a haszonkulcsuk

Csak nagyon kevesen lesznek azért „főmunkaidős fotósok”, mert könnyű így pénzt keresni, vagy mert nagyon sok pénzt lehet összeszedni a fényképészettel. Általában a szenvedély, az életstílus az, ami bevonzza az amatőröket a „profi ligába”. Ezért elég nehéz meghatározni, hogy mennyit is ér a munkánk. Jellemző a saját magunk alulértékelése, ami javarészt a nehéz piaci állapotoknak is köszönhető, sőt, pont ezért sokan még hajlandóak arra is, hogy eleinte munkáikat ingyen kínálják fel annak reményében, hogy így majd hírnevet szereznek. Ez azonban veszélyes lehet!

Ha egyszer utánaszámolunk, bevesszük az egyenlegbe, hogy mennyibe kerül a fotós felszerelésünk, a számítógép, a szoftverek, a ráfordított időnk, a befizetendő számlák, a benzinköltség és hasonlók, akkor a végén simán kijöhet, hogy még mi fizettünk ügyfelünknek azért, hogy dolgozhassunk neki.

Persze, a lónak két oldala van, így ügyelni kell arra is, hogy nehogy túlárazzuk szolgáltatásainkat, mert könnyen kiszorulhatunk a piacról. Tartsuk szem előtt, hogy a klientúra mindig is hajlandó lesz többet fizetni a magasabb minőségért cserébe (legalábbis nyugaton, ahol többet keresnek az emberek) – nagyon sok munka eshet be úgy, hogy az elégedett ügyfél tovább ajánlja munkánkat ismerőseinek. Nagyon fontos klienseink abajgatása is. Ne csak addig törődjünk velük és igényeikkel, míg ki nem fizetik a számlát, hanem tartsuk meg, ápoljuk a jó kapcsolatot! A szolgáltatás és az emberi hozzáállás minősége mindig is fontosabb, mint egy nyomott ár.

_1050580

„Vagy képkeretezéssel foglalkozzak?”

5. A fotósok elbuknak, mert nem megfelelően kezelik a közösségi hálózatban rejlő reklámlehetőséget

Mindannyian sejtjük, hogy mennyire fontos egy fotós vállalkozás számára a közösségi hálózat, de aki nem tartja karban, nem tartja naprakészen Facebook, Twitter, LinkedIn és más hírfolyamát rendszeresen, az nagyon hamar elbukhat. Pedig nem is kell megfeszülnie senkinek a megfelelő figyelem fenntartása érdekében: tegyünk ki akár csak hetente egyszer-kétszer egy kisebb felbontású fényképet (értelemszerűen saját munkánkat..), osszunk meg követőinkkel tippeket-tanácsokat egy-egy rövidebb cikk formájában, használjuk a megfelelő kulcsszavakat, kommentáljuk más fotósok munkáit, posztjait.

De vigyázz! A közösségi háló könnyen beszippant, s ha nem vigyázol egyre több időt von el a munkádtól. A „lájkvadászat” könnyen a valós értékesítés rovására mehet. Találd meg az egyensúlyt, építs fel egy megfelelő követői bázist, és ápold kapcsolataidat! (Készült a petapixel.com cikke alapján)

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...