Jó dolog, hogy ha valakinek óriási felbontásra van szüksége, akkor azt már megússza a középformátum közbeiktatása nélkül is (Canon EOS 5Ds/R, Nikon D810), sőt, ha időben lép a Canon, akkor még többet is kapunk kisfilmes formátumban, mint KF-ban. Tegnapelőtt 250, tegnap 120 MP lett bejelentve, holott már az 50 MP-es EOS 5Ds/R is igen válogatós objektíveket illetően – de most még ne szaladjunk ennyire előre.
Egy kicsit tekintsünk el attól, hogy valóban van-e szüksége Hétköznapi Józsefnek 36, 50, 120, 250 megapixeles felbontásra, és nézzük csak a fizikai, hardveres tényeket: a Canon EOS 5Ds R natív felbontású RAW fájljai 60-65 MB körül mozognak, míg a Panasonic DMC-GH3 16 MP-es RAW-jai 20 MB körüliek. Ha ezekből az adatokból indulunk ki, akkor a 120 MP-es váznak körülbelül 150-160 MB lesz egy nyersfájlja, a 250 MP-es gépnek meg 300 MB fölötti! Ahhoz, hogy ekkora felbontás mellett egy fotómasina kellően gyors maradhasson, hatalmas számítási teljesítményre van szükség, ráadásul úgy, hogy a jelfeldolgozó egység ne főzze szét se magát, se a gépet, és ne legyen szükség aktív hűtésre. Plusz: egyre nagyobb átmeneti puffer kell majd a készülékekbe, hogy a memóriakártyára való írás ne dadogjon, és ne kelljen perceket malmoznia a fotósnak pár kép között.
Igaz, a RAM manapság már nem aranyárban megy, de azért az is drágító tényező, ha 512 MB helyett mondjuk ennek a tízszeresét, azaz 5 GB puffert kell a fotógépekbe építeni (ha ellövünk egy 12 képből álló sorozatot, ami 300 MB-os fájlokból áll, az máris 3,5 GB!), ráadásul gyorsabb memóriakártya-kezelésre és gyorsabb, nagyobb kapacitású memóriakártyákra is szükség lesz – ezek pedig nem olcsó játékok (példának okáért egy minőségi 64 GB-os CF kártya, ami képes 150 MB/mp írási sebességre, az 40 000 forinttól indul – és ez az alap egy ilyen gépbe). És akkor még nem is beszéltünk a számítógépes fájlfeldolgozásról! Egy i7-es processzorral, 32 GB RAM-mal, SSD-vel szerelt vas is megküzd az EOS 5Ds R „apró” fájljaival, akkor mi lesz, ha tényleg bejönnek a 120 MP-es fényképezőgépek?
Azt pedig saját szemmel láttam, hogy már az 5Ds R is elég válogatós, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a már meglévő – akár méregdrága, L-es – obiparkunk ki fogja szolgálni ezeket a hatalmas felbontásokat (sőt, biztos vagyok benne, hogy nem fogja). A Canon is csak annyi írt, annyit ígért, hogy 96-ból 60 objektívje lesz „kompatibilis” a 120 MP-es vázzal – magyarán: rá lehet majd csavarni a bajonettre az üveget, a tükör nem fog belecsapni, a váz érzékeli, felismeri és elektronikusan kommunikál vele oda-vissza. Hogy a képminőség milyen lesz, azt majd meglátjuk, de félő, hogy elsősorban a kép szélei felé nem leszünk megelégedve a látottakkal.
Utolsóként marad az emberi tényező, hogy valóban van-e, lesz-e szüksége bárkinek is ekkora felbontásokra, de ha korunk fogyasztói társadalmának szokásaiból indulunk ki, akkor valószínűleg ezért kell majd legkevésbé aggódnia a gyártóknak.
