Szóval, hópihéket fotóznál?

Míg ki nem próbáltam, el sem hittem, mennyire nehéz a hópelyhek fotózása. És valóban, ez a makrózásnak talán egyik technikailag legigényesebb műfaja, hiszen nem elég egy-egy hókristály a fényképezéshez, hanem megfelelő felkészültség, nagyon hideg környezet, és extrém hardver sem árt, ha épp kéznél van. Idén úgy tűnik, hogy van esélyünk a fehér karácsonyra, de ha pont szentestére nem borul fehérbe a táj, az sem baj, február-március végéig még lesz rá bőven ideje Holle anyónak. Alábbi „pehely-fotózó masina” Ken Libberecht professzor szerkezete alapján épült, ami gyakorlatilag egy kamerával szerelt mikroszkóp.

„Három különféle mikroszkóp objektívet használok annak függvényében, hogy mekkora a hókristály, amit le szeretnék fényképezni: 2x, 4x, és 10x nagyítású lencserendszerekkel dolgozom. A 10x-et elég ritkán vetem be, mert őrült nagy nagyítást nyújt. A teljes szett lelke egy nagyon masszív [acél] rúd, ami párhuzamosan tartja a fényképezőgépet, a közgyűrűket és magát a tárgylapot, amire a hópelyhet kell felhelyezni. A rúd feladata nem csak a stabilitás, hanem – amint említettem – a párhuzamos [a tárgylappal teljesen merőleges] pozíció megtartása, hogy ne másszon el a tárgysík, ami ekkora nagyításoknál olyan vékony, mint egy papírlap. Ha az optika nem teljesen merőleges a hópehelyre, akkor a kép egyes részei nem lesznek élesek.

Igaz, az egész hópehely-fotózás rendkívül nagy kihívást jelent, mégis a tárgy megvilágítása okozta a legnagyobb fejtörést. Mivel egy nagyon kicsi, gyakorlatilag víztiszta jégdarabkát akarok megörökíteni, a megfelelő megvilágítás kritikus fontosságú. Egyrészt mélységet kell adnia a hókristálynak, másrészt az egyes kristályalakzatokat kell jól kiemelnie a fénynek. És persze az sem baj, ha a lámpa nem termel hőt, hiszen azonnal elolvadna a portréalany.

Számos kudarc után olyan megvilágításra bukkantam, ami üvegszálakon továbbítja a fényt a témára, és csupán elenyésző hőt termel eközben. Egyik legfontosabb jellemzője ennek a fényforrásnak, hogy flexibilis, úgy állítom be, ahogy épp szükségem van rá.”

„Az üvegszálas megvilágításból két egységet használok (négy karral): az egyik szett alulról világítja meg a tárgylapot. Alulról a fénynek egy diffúzoron és két színes szűrőn kell áthaladnia. A színes filterek adják a kép hátterét. A másik fény-szett felülről világítja meg a hókristályokat. Itt is használok színes szűrőlapokat és papírzsebkendőt, ami a fejegységek fényét lágyítja. A felülről érkező fények egyenként be vannak állítva az adott hópehelyhez, hogy annak a lehető legjobban kiemeljék a szépségét és a részleteit.” – írja Steve Gettle, aki ennek a bonyolult rendszernek a gazdája. Weboldala itt található, míg Facebook lapja errefelé, Instagram oldala pedig itt nézhető meg. (Forrás: petapixel.com)

Megjegyzés: lehet, hogy Steve-nek könnyebb lenne a dolga egy ilyen mikroszkóppal, amit sokáig én is használtam más témák lefényképezésére. A világítást itt is lehetne alkalmazni, de a fényképezőgép felfogatása jóval könnyebb lenne.

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...

  • Fordított objektívvel, vagy tandemmel is lehet hasonlót (egy orosz arc pl. kompaktból csinált tandem objektíves szettet) – nekem pl. nem a nagyítás okozott gondot, hanem pl. az hogy állandóan elolvadnak. A felszerelésed is melg, stb.
    Olyan üveglapon is elolvadtak, ami fél napig kint volt a hóban 😀
    Nem véletlenül szerepel ebben a cikkben is üvegszálas optika. A bemutatott cucc mondjuk elég jó 🙂