Vérprofik voltak a némafilmekben használt trükkök!

El se hinnénk, hogy a száz évvel ezelőtti filmekben micsoda kreativitásra, micsoda profi szakmai felkészültségre volt szükség. Tökéletes perspektivikus látásmód, egyedi kamerahasználat, a fizikában és a technikában való jártasság elengedhetetlen része volt a rendezésnek. Míg manapság egy-egy „megerőltetőbb” jelenetet egyszerűen a számítógépre bíznak, addig a némafilmek korában (sőt, még sokkal később is), az adott kihívást a jó öreg optikai és mechanikai módszerekkel kellett megoldani – egyszerűen nem is állt más a rendezők, a trükkmesterek rendelkezésére.

Hol volt még a green screen, hol voltak a számítógépek és a különleges szoftverek, melyekkel akár egy teljes filmet le lehet forgatni úgy, hogy a néző azt se tudja, hogy nem a valóságot látja? Anno csak a perspektívával, szűrőkkel, a fénnyel, rejtett kötelekkel, díszletelemekkel lehetett varázsolni. Az Imgur weboldalon az Auir2blaze nevű felhasználó összeszedett egy maréknyit azokból a régi effektekből, melyek a nézőközönséget még ma is lenyűgözik. Az animációk önmagukért beszélnek, túl sok hozzáfűznivalóm nincsen, lássuk is!

Safety Last!” címmel jelent meg 1923-ban az a film, aminek az egyik legjellegzetesebb momentumát a perspektíva ügyes megválasztásával vették fel.

A „Modern Times” (1936) című filmben Charlie Chaplin görkorcsolyával kerül olyan helyzetekbe, amit még nézni is rossz. No para, a főszereplő sosem volt veszélyben, a fenti jelenet díszletének egyik részét például üveglapra festették, és azt tették közel a kamera lencséjéhez, hogy „úgy tűnjön, mintha..”.

Az 1926-ban forgatott „Ella Cinders” mókás jelenetét úgy forgatták le, hogy a lány arcának két felét külön vették fel, miközben a másik arcrész egy feketére festett lappal volt letakarva. Gyakorlatilag a filmnek egyszerre csak az egyik felét exponálták, majd újra befűzték, és ismét felvették a jelenetet, immár a másik oldalt kiexponálva. A nehéz része a felvételnek a szereplő fejének és a kamerának tökéletes mozdulatlanságban tartása volt.

Az eredeti, 1925-ös kiadású Ben-Hur filmben láthattuk, amint Jézus két leprás nőt gyógyít. Speciális sminket kaptak a szereplők, majd Jézus kezének mozgását követve egy színszűrő beállításain változtattak felvétel közben. A jelenet effektjének kitalálója Karl Strauss volt.

További filmes trükkök ezt a linket követve láthatóak.

Hirdetések:
Weboldal készítés Komel Kft. Matéria Kft.

.