Az NGC 4565 neve azért is a „Tű Galaxis”, mert a Földről nézve az élén áll, azaz pont a legkisebb átmérőjét fordítja felénk. Megtalálható az északi égbolton a „Bereniké haja” csillagképben. Az NGC 4565 tőlünk mintegy 40 millió fényévnyire található; átmérője 100 000 fényév körüli. (Kép készítője: Bob Franke)
Olvastad már? Sigma objektívek tesztjei
Keresés
Támogasd az MLZphoto oldalt!
Ha szeretnél hozzájárulni az MLZphoto weboldal működéséhez, kérlek támogass némi adománnyal:
Egyszerűen használj banki átutalást ("ADOMÁNY" megjegyzéssel): OTP Bank 11773425-04680611

Facebook Követők
Ha tetszik az oldal és naprakész információkat akarsz olvasni a témában, kérlek, nyomd meg a Tetszik gombot és kövess a Facebookon is!





És vajon milyen hardver-együtessel lehet ilyen képet készíteni?
@Shooterbad: hát, ritchey-chrétien vagy schmidt-cassegrain tükrös távcsővel, ami legalább 30 cm átmérőjű, egy jó ccd asztrokamerával (aktív képérzékelő hűtéssel) egy nagyon pontos óraműves fejjel szerelt acél háromlábbal és nagyon jó látási viszonyokkal és sok rászánt idővel. összköltség kb 8-10 millió ft. szerényebb eredményeket lehet már jóval olcsóbb asztrográfokkal is elérni, de a minimum az 1 milla, amit „illik” felszerelésre költeni (ebben nincs benne a kamera). jö vezetőszoftver sem árt hozzá..
@MLaca: Köszi!
@Shooterbad: amúgy a kép készítőjének honlapján (bf-astro.com/equipment.htm) vannak adatok a felszereléséről is. jól gondoltam. R-C távcsöve is van.
@MLaca: Azt hittem csak optikai műholddal lehet ilyen képeket csinálni. 🙂
@Shooterbad: azokkal sokkal nagyobb nagyítást lehet elérni, mert nincs ott a Föld atmoszférája, ami baromira lerontja a képminőséget. gondolj bele, mennyi molekulát kell kikerülnie a fénynek, mennyi atom és lebegőtest térití el a fénysugarak útját, mire a képérzékelőre kerülnek! vákuumban ezek a korlátozó tényezők nincsenek útban (atmoszféra kb 90-100 km vastag – ez baromi sok akadály)
@MLaca: Igen, épp azért gondoltam, hogy ilyen képet nem lehet a földről csinálni…
De ezek szerint mégis.