Feltetted már magadnak a kérdést, vajon miért nincs elég optika szinte egyik (MILC) rendszerhez sem? Bocs, nem, ez így nincs jól megfogalmazva. Még egyszer: miért nincs elég fényerős, modern, AF-es objektív szinte egyik rendszer gépeihez (Oly, Pana, Sony, Samsung) sem? Van? Sorold fel! Most kezdenek csak jönni az igazi fényerős optikák (F2 és nagyobb rekesznyílásúak), de ezekre is inkább az lesz a jellemző, hogy mind fix gyújtótávolságú. Miért? Ha van dSLR géped, ami mondjuk APS-C vagy nagyobb szenzoros, és van hozzá – példának okáért – egy F2.8-as zoomod, akkor kérlek, tedd rá a vázra és vedd kézbe. Mi tűnik fel? Mi az, ami közös mondjuk a Sony NEX gépeiben és a dSLR gépedben? Igen, jól mondod, a szenzor mérete.
Most gondolj bele, hogy az APS-C méretű szenzorra mekkora üveg kell, ami annak teljes felületét kirajzolja. Szóval, ha elfogadható méretű objektívet akarsz tenni egy ilyen kis gépre – aminek, ugye, az a lényege, hogy kicsi legyen -, akkor bizony valahol meg kell húzni a határt. Zoomok esetében például vagy F3.5-5.6 köztieket épít a gyártó még épp elfogadható méretben, vagy fixeket rak le az asztalra, melyek legfeljebb F2.8-asok. Egyik sem igazán vonzó. Miért? Hát, full frame gépre még elég lehet az F2.8, de valljuk be, fixek esetén ez már nem annyira vonzó érték. De állj, kicsit rosszul fogalmaztam. Nem arról van szó, hogy csak FF vázon jó az F2.8, hiszen F2.8 az mindenhol F2.8, hanem a kroppos vázakon a kisebb szenzor miatt elvesztett háttérelmosás a gond. Egy (m)4/3 váznak 2x a szorzója, ami azt jelenti, hogy egy F4-es optika bár hozza az F4-nek megfelelő fénymennyiséget, de a háttérelmosása már csak olyan, mint a FF vázon az F8-nak.
Amit ezzel mondani akarok: ha mondjuk (az egyszerűbb számolás végett) van egy Olympus E-P1 géped, akkor arra nagylátón (ekv. 35 mm-ig) mindenképp akarsz majd egy legalább F2 fényerejű obit (ami FF vázon az F4 háttérmosását hozza), normál gyútávon (ekv. 45-60 mm) egy legalább F1.4-es optikát (cca. F2.8), valamint kistelén, amivel tudsz portrézni, egy F1-F1.4 körülit. Ez pedig garantáltan nem lesz olcsó móka és a termék nem lesz kicsi sem. Szóval, mi a megoldás? Egyelőre a régi manuális objektívek használata mindenféle konverterekkel, amik nem rendelkeznek beépített AF motorral, így valamivel kisebbek lehetnek, mint teljesen automata társaik. Vagy maradunk az F2.8 körüli pancake felépítésű obik mellett (lásd Pentax Limited – nyami).
Nekem úgy tűnik – lehet érte kövezni -, hogy az optimális megoldás a kis gép/jó képminőség megfelelő arányának eléréséhez – a kisméretű objektívek megtartása mellett – a m4/3 méret (tehát a 2x szorzó), hiszen a kisebb érzékelőre kisebb optika építhető, de a kis szenzor még mindig nem annyira kicsi, hogy elfogadhatatlan legyen a képminőség. Szerinted?
