Érdekes videót találtam a petapixelen, melynek az a célja, hogy bemutassa a fotóriporterek nem mindig „életszerű”, ad hoc jellegű munkáját és felfedje, milyen ráhatása van a fényképezőgépek jelenlétének a történésekre. A fotóriporter is ember, s meg kell élnie valamiből; a piacnak, a média fogyasztóinak, tehát nekünk, olvasóknak, nézőknek (más területen hallgatóknak), vannak bizonyos elvárásaink. Egy háborús övezetből, egy felkelésről, vagy egy egyszerű tüntetésről mind más-más képi elvárásokkal ülünk neki az adott anyag „fogyasztásának”. Tehát felmerül egy bizonyos elvárás, igény, amit valamilyen módon (tudatosan, vagy nem tudatosan) továbbítunk a hírügynökségek felé. Ezek az ügynökségek pedig még egy fokkal keményebb követelésekkel küldik útjukra szerencsétlen fotóst, akinek „hoznia kell” a tőle elvárt anyagot, hogy megkapja fizetését.
Nos, van, hogy az adott helyszín, helyzet nem adja az elvárt drámát, feszültséget, történést. Ilyenkor a fotóson a nyomás, mit hoz ki a szereplőkből, magából és a felszereléséből. Alábbi videó nagyon szépen és részletesen szemlélteti ezt a vázolt helyzetet, s arra is fény derül, hogyan, milyen mértékben lehet manipulálni egy bevetés körülményeit. Hogy ez mennyire etikus, mennyire ad valótlan képet a tudósítás helyszínéről, az már megint más kérdés..
Photojournalism Behind the Scenes [ITA-ENG subs] from Ruben Salvadori on Vimeo.
