Mindig akadnak emberek, akik újra és újra fel akarják találni a kereket; a fényképezőgépek körében azonban valóban van újítanivaló – gondoljunk csak például a tükör nélküli rendszerkompaktok megjelenésére, vagy az elektronikus keresők terjedésére -, hiszen a „klasszikus” jellegű gépek, azaz a digitális tükörreflexes vázak még mindig a filmes korszak készülékeinek szükségszerű megoldásaira és látványelemeire épülnek. Akkoriban nem véletlenül lett olyan egy SLR váz, mint amilyen: a filmtekercs és a film továbbításnak útja és módja nagyrészt meghatározta a külcsínt.
Jean-Michel Bonnemoy szerint a hagyományos fényképezőgép-dizájn hibás, idejétmúlt és a fentebb említett műszaki szükségszerűségből lett olyan, amilyennek már évtizedek óta ismerjük. A tervező szerint a modern készülékeknél az ergonómiára kellene összpontosítani, így az ideális formát a cilindrikus, távcsövekhez hasonló váztestben látja. Az ő koncepciója nem csak kényelmes, de részleteiben jobb, átgondoltabb megoldást kínálna a jelenlegi fényképezőgépekénél. Így például a lencsevédő sapka szerves része lenne a gépnek, az a váztest elejéhez rögzülve elhagyhatatlanná válna, s a működésből is kivenné a részét, hiszen a készülék beépített vakuja is ebben kapná helyét.
Géptervének hátoldalán egy felnyitható szemkagyló által válthatunk LCD és elektronikus kereső között attól függően, hogy épp milyen használatra van szükségünk. Ezen túlmenően a hátsó kijelző 90°-ban felhajtható, így az amúgy kényelmetlen fotózási munkákhoz is nagyszerűen alkalmazható a rendszer. További képek az elképzeléséről:
