A pixiq.com fotós oldalon találtam ezt a nagyszerű leírást: Mielőtt teljesen lenyomnád a kioldót..
„1) Ellenőrizd a beállításaidat. A fényképeződ abban a módban van, amit használni szeretnél? Megfelelő ISO értéket választottál? Stimmelnek az expozíciós értékek?
2) Töltsd ki a keretet! A témád megfelelően kitölti a keretet? Ha nem, menj közelebb, vagy zoomolj.
3) Fókuszálj. Ha félig lenyomod a kioldót, a masina élességet állít és fényt mér. Használd ezeket a nagyszerű dolgokat.
4) Ellenőrizd az élességet! Ha valami „szemes” dologról (értsd: élőlények, emberek) készítesz fotót, ellenőrizd, hogy a szemeken van-e az élesség.
5) Ellenőrizd a kompozíciót! Tartsd félig lenyomott állapotban a kioldót és komponáld újra a képet úgy, hogy minden bele kerüljön a képbe, amit szeretnél.
6) Ellenőrizd a képszéleket. Mielőtt lenyomnád a kioldót, szemeddel fuss végig a kereső szélein, hogy csak az kerüljön a képre, amit odavaló.
7) Ellenőrizd a hátteret. Aki még új a fotózás világában, az gyakran annyira belefeledkezik abba, ami az előtérben van, hogy észre sem veszi a háttérben zajló dolgokat. Portrézás közben ügyelj arra, hogy egy háttérben kakiló kutya ne rontsa el az összképet.
8) Mély levegő! Tartsd bent a levegőt, miközben lassan megnyomod a kioldót. Ezzel kivédheted a kamera bemozdulásait.”
Na, persze. Ennyi erővel azt is lehetett volna írni, hogy végy egy profi fotóriporter gépet, állítsd sorozatfelvételre, lődd be nagyjából az irányt, amerre a témád látható és eressz neki egy 100-as sorozatot. Utólag majd a PéCén kiválasztod a frankó képet. És közben nem izzadtál, nem izgultál. Mennyivel egyszerűbb, nem?
