A Harvard fizikusai egy csapásra megoldották a fotósok összes problémáját: nanotechnológiai eljárásokkal olyan optikát képesek alkotni, amely a mostani palacsinta („Pancake”) felépítésű objektíveknél jóval vékonyabb, sőt, egyetlen lencséje nem vastagabb 60 nanométernél (egy nanométer a méter milliárdod része, egy hajszál körülbelül 100 000 nanométer vastag). A papírlapnál is jóval vékonyabb lencsetagok gyakorlatilag teljesen torzításmentesek lennének.
És így készülnének a szuperlencsék: a nagyon vékony szilíciumostyát nanométer vékony „arany antennákkal [sic!]” vonják be. Ezek a „V” formájú szerkezetek fogadják a fénysugarakat, azokat a fénytörésből eredő némi késleltetéssel szabályosan, egy másik irányba továbbítják. Ezen apró antennák finomhangolásával ugyanazt az optikai hatást lehet elérni, mintha a hagyományos, vastag üveglencséket alkalmaznánk, de azok torzításai nélkül.
A lapos lencse kiküszöböli az aberrációkat, mint például a halszem hatást (hordótorzítást), ami például nagylátószögű objektíveknél gyakran tapasztalható. Az újdonsággal azonban az asztigmatizmus és a kóma is elkerülhető, így az ezzel alkotott kép tökéletesen pontos és nincs szükség utólagos korrekciók alkalmazására.
Kíváncsi lennék, hogy a nano-antennák védelmét hogyan oldják meg, hiszen az elmélet szép és jó, de egy zsíros ujjlenyomat, vagy egy tisztességes frontlencse-törlés tönkre teheti az egész objektívet. Ha meg védőlencsét tesznek a speciális lencsetagok elé, akkor majdnem ott tartunk, ahol a part szakad. (Forrás: seas.harvard.edu)
érdekes
mi az a sic!?
a macska ami elvitte a hagyományos, vastag üveglencséket 8)
@untermensch: Akkor használják, ha az idézett szövegben valami furcsa van, jelezvén, hogy a furcsaság nem az idéző elírása, hibája (mint pl. itt, egy optikai cikkben antennákról értekezni). Egyébként latin szó, magyarul annyit tesz: „így” (volt írva)/”sic” (erat scriptum).
hu.lmgtfy.com/?q=sic
elétekersz egy jó minőségű UV-szűrőt, aztán a mechanikai védelem meg is van oldva.
mi a helyzet a kromatikus aberrációkkal?
@G.Z.: totálisak (vmilyen értelemben). adott antennasor adott hullámhosszhoz adaptált. másik hullámhosszhoz újra kell méretezni az eszközt. nem véletlenül lézerről beszélnek, és alkalmazásként a (rögzített hullámhosszú) optikai adatátvitelt említik. a linkelt cikkből legalábbis ez derül ki (hacsak félre nem értettem). az egész elolvasható ezen a preprint szerveren: arxiv.org/abs/1207.2194 (én még nem olvastam, ha megtettem többet is tudok majd mondani).
(amugy a blogbejegyzésben a sic! kitétel fölösleges, itt pici V-alakú fémrudacskákról van szó, az antenna pedig pont ezt jelenti (fémruda(ka)t, amivel EM hullámokat manipulálunk).)
A posztoló kifejthetné, hogy az „antennák” hogyan tárolják rövid ideig a fénysugarakat, mert ez nagyon érdekesen hangzik.
@VT Man: az sajnos nem szerepel a forrásban. gondolom, a tárolás alatt a fénysugarak megtörésének, átirányításának szinte mérhetetlenül rövid idejét értették.
@VT Man: gyanítom a surface plasmon polaritonok keltési és propagációs idejét értik ezen. de még el kell olvasnom a preprintet, utána többet fogok tudni, addig ez csak egy ún. educated guess.
@/ms: köszi a kimerítő választ
Szilikon a mellimplantatumban van. Ezek a lencsek sziliciumbol keszulnek.
@VT Man: Lenyegeben sehogy. Szerintem arrol van itt szo, hogy az arany+szilicium toresmutatoja mas mint a tisztan a szilicium. A toresmutato valtozasa miatt megvaltozik a kozegben a feny sebessege. Igy az arany antennacskan keresztul athalado feny faziskesesben lesz a csak sziliciumon athaladohoz kepest.
@Reggie: ez így van, érthetetlen, miért írtam szilikont 🙁 javítva.