A profi fotóst nem csak az különbözteti meg az amatőrtől, hogy pénzt is kap az elkészített felvételekért, hanem az, hogy képes akár olyan dolgokra is, amire átlag halandó nem feltétlenül lenne hajlandó. Egy mókás összeállítást láthatunk lentebbi reklámfilmen, amit a Canon marketingesei készítettek az EOS 650D reklámozása céljából. Valóban érdemes megnézni! Neked volt hasonló nyakatekert, netán életveszélyes helyzeted fényképezés közben? Hogy sikerült a kép? Megérte? Írj!
Nálam pont fordítva van. A legjobb képeim abszolúte profán módon készültek. Az egyik pl. egy éjszakai bulizás után: az Alpok egyik falujában hajnalban félrészegen vettem észre a vécézés közben a fürdőszoba ablakából kinézve egy gyönyörű, hegytetőn álló kolostort. Fényképezőgép ablakban letámaszt és otthon a gép előtt láttam, hogy a vöröses hajnali fényben úszó sziluett milyen jól sikerült. 🙂
Néha kell hozzá némi bátorság… mondjuk nem feltétlen attól lesz jobb egy kép.
De néha én is szeretnék bátrabb lenni. Vagy egyszerűen csak KEVÉSBÉ LUSTA 😀
Teljesen olyan mintha a Sony kampányra reagáltak volna …jó érzékkel 🙂
A fotózás
a buzik hobbija.
@phaszfej: érdekes, feleségem és két gyerekem van – elég heterónak érzem magam 🙂 de tiszteletben tartom a véleményed.
@phaszfej: na bassza meg 40 évesen kell rájönnöm hogy meleg vagyok….
@rockjano: Jobb későn, mint soha.
@MLaca: Az mégnagyobb buzi, aki családot is alapít, hogy leplezze buziságát.
@phaszfej: jogos 😀
megérte. 😀
🙂
Jó dolog a fotózás, pláne, mert mindenki profinak érezheti magát aki egy FB-oldalt létrehoz „Kispista Photography” néven és telerakja az összes képét a csodálatos szignójával.:) Az még nagyobb szerencse, hogy az emberek többségének ennyi tényleg elég, hogy elhiggye, igazi profiról van szó, a képek otromba hibáit nem veszik észre.:)))
Ezt nem értem! Amatőr is kaphat pénzt fotókért és felmászhat hülye helyekre, hogy pénzt kapjon a fotókért… 🙂 Akkor mitől profi a profi???
Az Auchan kb. 50 dolgozójáról készítettem egyszer pár fotót egy cikkhez, akkor egy daruval felemeltek kb. 7 méter magasra. Naaaaagggggyon durva volt, mintha egy szakadék felett lettem volna. Úgy féltem, hogy csak no! 😉 Úgyhogy a filmben szereplők elbújhatnak a hősiességem mögött! 😉
@stikasz_1: Ez így van, sajnos. De a folytatás a lényeg: ez a típusú fotós vállal el mindenféle fotózást pár fillérért. A kuncsaftok meg nem is tudják, hogy sokkal szebb, jobb képek is készülhettek volna, ha nem egy magát profinak hazudó kezdővel dolgoztatnak, hanem egy tapasztalt, valóban profi fotóssal.
Mondjuk, régebben is voltak ilyenek, talán manapság az internet miatt könnyebb kiszűrni ezeket, már ha veszi valaki a fáradságot, mielőtt fotóst keres…
@TrueY: attól, hogy ő pénzt is kap érte, és ha lepotyog, jó eséllyel sokkal drágább felszerelést tesz tönkre…:)
Eddigi legextrémebb fotóspózom egy bokor alatt, háton fekve, télen következett be… Illetve egyszer csontrészegen folyamatosan majdnem eldőltem, de ragaszkodtam a fényképezéshez, úgyhogy egy haverom megtámasztott. Valami szobor keltette föl a figyelmemet:)
Toronydarun, szakadék szélén, rozoga függőhídon, rinocérosztól húsz méterre, lestrapált pakisztáni buszból egy hegyi szerpentinen. Fostam, de ettől még igazából egyik se volt veszélyes. A filmen látható egyik jelenet sem eredményezte volna a fotókat, amiket mutogatnak, de gondolom ez mindenkinek egyértelmű. (OK, a szülinapos igen, meg nagyon nagy szerencsével a dühös boltos is)
Egy-egy jó fotó miatt lehet, hogy hajmeresztő (vagy laikus számára annak tűnő) helyzetbe mászik bele a fotós, de nem attól lesz jó a kép, vagyis nem csak attól. Inkább attól, hogy a fotós tudja, hogy miért pont abba a helyzetbe akar kerülni.
Ötletes, aranyos reklám, nekem nagyon tetszett, főleg, hogy engem is megnéztek már néhányszor amikor fura testhelyzetekben próbáltam fotózni. A plitvicei tavaknál kishíján belezúgtam az egyik vízesésbe, de a biztonsági őr elég furán nézett akkor is amikor a a Párisi udvar közepén feküdtem háton és fotóztam nagyban felfelé 🙂 Párom általában fogja a fejét, férfiasan igyekszik kimenteni és lovagiasan cipeli a felszerelés nehezebbik részét 🙂 (Pedig messze vagyok a profitól, csak lelkes hobbi-fotós)
Nyár végén volt egy rendezvény Pesten, mikor felmentünk néhány ezren a Lánchídra. Nézem, sehol egy rendező se, a híd közepén a láncon állok, fel kéne menni a pillérig. Közbe észreveszem, hogy más is van ott, megvárom, hogy lejöjjön, ne fönn kerülgessük egymást, mennék föl, erre meg elkezdenek leterelni minket a hídról…
ahogy száguld az illető az égő gumi mellett 😀 felsírtam. Nagyon aranyos reklám!
Aki ismer, tudja, hogy egy félméteres lejtőn is halálfélelemmel ereszkedek le, de érdekes módon egy fotóért képes vagyok sziklákon kúszni, ruhástól vízbe mászni, persze mindezt egy kézben géppel, másikban állvánnyal. De nem okoz gondot újév hajnalán fél hatkor kelni sem, hogy a beígért zúzmarás reggelt a legjobb helyről örökíthessem meg. Egyszerűen nincsenek határok 🙂
Egyik kalandomra különösen büszke vagyok, pátoszos eposzt is írtam róla: rekafoto.com/blog/2009/07/hosies-utazas/
Lássuk, mi az, amitől valaki még nem lesz szakács.
– Ha van egy tűzhelye
– Ha főzött már olyat ami másnak is ízlett
– Ha tud szépen tálalni
– Ha előregyártott szószokkal le tudja önteni amit főzött
– Ha találkozott már olyan éhes emberrel, aki adott pénzt neki azért hogy az éhsége elmúljon
– Ha olvasott már szakácskönyvet
Szakács attól lesz valaki, ha ismeri az alapanyagokat, a főzési technikákat, az ételeket, és van benne annyi kreativitás hogy képes legyen ízeket kombinálni, az eredmény pedig a hozzáértők számára is kielégítő. Amíg valaki ezt nem tudja, milyen alapon akar a főzésért pénzt kérni?
Ugyenezt nem nehéz fotózásra értelmezni. Azért, mert a fényképezőgép elvégzi a munka egy részét, még nem igényel kisebb kreativitást a fotózás mint a festészet. És az nem, ismétlem NEM kreativitás ha az elrontott képeket PS effektekkel próbálja bárki művésziesíteni.
A profi az, aki a fotózás megkezdése ELŐTT tudja, milyen képet akar készíteni, ennek megfelelően választja a témát, a beállítást, a fényt és a fényképezőgép beállításait és kiegészítőit. Ez a reklám arról szól hogy az ember tudja, mit akar megörökíteni és ennek érdekében sok mindenre hajlandó.
Lehet szerencséje bárkinek, gyönyörű képek is készülhetnek spontán. De ahogy véletlenül is lehet finomat főzni, a szakácsot arról ismerjük meg hogy szinte mindig hozni tudja azt, amit elvárunk.
@bestpixel:
„egy daruval felemeltek kb. 7 méter magasra. Naaaaagggggyon durva volt, mintha egy szakadék felett lettem volna.”
Először Óbudán a Vörösvári úton nyújtózott ki alattam egy 20 méteres kosaras kocsi felépítménye. Az autók igen csak matchbox méretűnek tűntek. Cégnél a legkisebb 13 méterre nyúlt ki. 🙂
@Mao elvtárs:
Jogos. 🙂
@stikasz_1: Ez nem bátorság kérdése, amiról a post szól. Ez inkább hülyeségé.
(Többek között ezért sem szignózom az – amúgy is free – képeimet… és az oldalam nevében sincs fotografi 😀 )
ú ez nagyon tetszett.
jópofa bénázások az elején?
oké, vicceske, reklám pipálva.
de aztán nyomatják a képeket, kínai fazon szeme helyén jégkockek, stb…
eléggé meglepett, eléggé kellemesen 🙂
@Llychllyn: „attól, hogy ő pénzt is kap érte, és ha lepotyog, jó eséllyel sokkal drágább felszerelést tesz tönkre…:)”
Tehát ha egy kőgazdag amatőr vagyok, akkor már profinak hívnak? 😉