Szóval, tükör nélküli rendszerkompaktot szeretnél venni és eldöntötted, hogy csakis a legeslegjobb képminőséggel elégszel meg. Kell az Olympus OM-D E-M5 tudása és szenzorja, de épp nincs kéznél 350 ezer forint? Semmi baj, van megoldás! Ha képes vagy némi kompromisszumra, ami a kezelhetőséget illeti (tehát kevesebb nyomógomb, egyszerűbb felépítés, hagyományos képstabilizátor), akkor van egy tuti tippem: nézd meg közelebbről az Olympus E-PM2 vázat! Jelenleg a 14-42 mm F3.5-5.6 kitobival 190 ezerért kapható 3 év garanciával az olympusmintabolt.hu webshopban.
Volt nálam pár napig a masina és azt tapasztaltam, hogy ugyanaz a képminősége (sőt, a DxOmark szerint még jobb is), mint az E-M5-nek. Ebben is az a 16 MP-es Sony szenzor domborít, ami naggyá tette az OM-D első gépét és az E-PL5-öt. Szolgáltatások szempontjából sem kell lemondani a művészi szűrőkről, vagy a legapróbb részletekig személyre szabható tulajdonságokról; ha tudsz élni a fix kijelzővel (ugyanúgy érintésérzékeny), beéred a 2 FÉ-s előnyre képes vázba épített képstabival és kibírod kevesebb nyomógombbal, tárcsával, akkor nyugodtan nézd meg közelebbről az E-PM2-t.
Elektronikus kereső ehhez a masinához is csatlakoztatható az AP2 porton keresztül. Nincs beépített vakuja, de a gyártó mellékel egy kis villanót, amit a vakusaruba lehet tolni (így viszont más kiegészítőt nem használhatsz vele egyidőben). Csupán egy vezérlőtárcsa van a vázon, ami egyben a multifunkciós egység legfontosabb része a hátlapon. Ha régebben már volt a kezedben az E-PM1, akkor máris tudod, mire számíts; ergonómia téren semmi sem változott az elődhöz képest (a tetőlapra felkerült egy funkciógomb és a hátoldalon jobban elérhető helyre került a lejátszás és törlés gomb).
Az E-PM2-ről nem mondható el ugyanaz a fémes, brutálisan masszív felépítés, mint az E-M5-ről, vagy az E-PL5-ről, de félteni ezt a kis gépet sem kell majd a mindennapoktól. Csatlakozókból csupán egy HDMI és egy USB található egy egyszerű gumifedél alatt, tehát fejhallgató és mikrofon aljzatokat hiába keresünk. A váz kicsi, de nem túl apró – használata nem kényelmetlen. Leginkább a kisebb objektívekkel harmonizál, a Panasonic 12-35 mm F2.8 és a 35-100 mm F2.8 lencserendszereket, vagy a gigazoomokat nem ehhez a géphez tervezték – azonban nagyszerűen fest rajta a 12 mm F2, a 20 mm F1.7, vagy a 45 mm F1.8 (simán eltudom képzelni az E-PM2-20 mm F1.7 párost, mint „összehegesztett” rohangálós gépet).
Tehát, ha képminőségre utazol, de az E-M5-ét meg szeretnéd úszni a feléből és nincs okvetlenül szükséged az OM-D váz pluszfunkcióira, akkor az E-PM2 a barátod. Ha ragaszkodsz a különösen masszív felépítéshez és kell a dönthető kijelző, akkor pedig az E-PL5-ben nem fogsz csalódni. Az Olympus E-PM2-re egy ezüstérmet mindenképp ragasztanék, mert kategóriájában mindent lever a képe, csupán a videó korlátozott tudástára említendő zavaró negatívumként.
