Mennyire egyszerű mozdulatsor: meglátsz valami érdekeset, előveszed a fényképezőgéped, beállítod a kívánt expozíciós értékeket, kicsit igazítasz a kompozíción és exponálsz – az egész nem tart tovább pár másodpercnél. Gondolkoztál már azon, hogy vajon a Curiosity Marsjáró hogyan készíti el a felvételeket? Vajon ott is csak egy ilyen egyszerű kattintásról van szó? Nos, a NASA hivatalos magyarázata ennek épp az ellenkezőjéről szól, szinte egy teljes „falunyi” ember szükséges egy-egy fotó elkészítéséhez:
Fotó forrása: NASA, JPL-Caltech, MSSS, MAHLI
„Klassz lenne, ha a fényképek csak úgy, maguktól elkészülnének, de szinte egy kisebb településnyi ember munkája szükséges ahhoz, hogy egy fotó a Marson létrejöjjön. Minden egyes felvétel először a Geology Science Theme Group (a „geológiai tudományos csoport”) embereinél fogan meg, amit nagy vonalakban meg is terveznek; a PUL-1 (PUL = döntéshozó, aki „meghúzza az elsütő billentyűt”) részletesen megtervezi, a Science Operations Working Group („tudományos műveletek munkacsoportja”) megvitatja és bebiggyeszti a napi tervbe, a PUL-2 megírja hozzá a kódot, majd a kommunikációs mérnökcsoport áttekinti és jóváhagyja a tervet, mielőtt a végrehajtó személyzet továbbsugározza az adást a Curiosity felé. Ez a gárda körülbelül egy kisebb falu népességével ér fel.” (Forrás: petapixel.com)
Ugye, a fenti fotót kb. 100 kisebb képből rakták össze egy szoftver segítségével, és az az érdekessége, hogy a fényképezőgépet tartó robotkar nem látszik a fotón. Emiatt is gondolták/gondolják sokan, hogy egyszerű hamisítvány…
Egyébként meg nem csoda, hogy ennyi ember kell egy expozícióhoz. Szép is lenne, ha Agyatlan Dzson Szmissz csak úgy fotózgathatna a kedvére, meg dzsojsztikkal körbe-körbe küldhetné a terepen hold, izé marsjárót! 😉
dicsö emberisség ürmeghodiccsa az ürt