Az írott történelem legnagyobb földcsuszamlása előzte meg a Mount Saint Helens kitörését 1980-ban. Keith Ronnholm, egy amatőr fotógráfus, nagy szerencséjére pont a közelben, körülbelül 16 kilométerre északkeletre táborozott a hegytől. Reggel fél kilenc körül egy 5,1-es erősségű földrengés hatására a Mount Saint Helens északi oldala gyakorlatilag eltűnt: körülbelül 180 kilométer/órás sebességgel egyszerűen lecsúszott a hegyoldal. Ronnholm így hát sokkal többet kapott, mint amiért jött: „A hegy teljes északi oldala, amit amúgy a ’nagy dudornak’ is hívtak, lecsúszott” – mondta. A sokk hatására először teljesen meg is feledkezett arról, hogy fotókat készítsen, pedig fényképezni volt a környéken. „Azt hittem, tuti nem fogom időben élesre állítani a rendszeremet, minden olyan gyorsan történt” – fűzte hozzá.
Ronnholmnak pont jó rálátása volt az eseményekre, 35 mm-es Minoltájával fényképezte az életre szóló geológiai élményt, mikor a hegy oldala felrobbant és a tüzes felhő az irányába kezdett hömpölyögni. „Nem féltem” – mondta Ronnholm szűkszavúan. Ronnholmnak és a többi fotósnak köszönhetően, akik a helyszínen megörökítették a történéseket, a tudósoknak sikerült rekonstruálniuk a földcsuszamlást. Lenti film egy utólagos render arról, ahogyan a természeti katasztrófa történhetett. Ronnholm, Rosenquist és felvételeik túlélték a kitörést, mivel a törmelékek és a tűzfelhő pont nem érte el őket. (Forrás: petapixel.com)
