Annak, aki kicsit is foglalkozott már csillagászattal, vagy asztrofotózással, annak régi ismerőse lehet a Lófej-köd, melyet az Orion-csillagképben (M42) lehet látni. Számtalan fénykép készült már a jellegzetes formájú csillagközi porfelhőről, amit a csillagok „szele” és a sugárzás formált, azonban eddig még ilyen szépet, mint a lentebb látható, még nem láttam róla. Az elkövető a Hubble Űrteleszkóp volt, ami a fény infravörös spektrumában örökítette meg a ködöt (ezzel tisztelegve az űrtávcső 23-ik születésnapja alkalmából). A Lófej-köd, amit egyébként Barnard 33 név alatt katalogizáltak (Edward Barnard bukkant rá 1899-ben), körülbelül 1500 fényévnyire van tőlünk, és azért ilyen érdekes a fénye, mert a közeli, hatalmas Sigma Orionis csillagrendszer világítja meg. A köd egyébként az elkövetkezendő évmilliók során szerte fog foszlani – születését és halálát egyaránt a már említett tényezőknek köszönheti. (Forrás: apod.nasa.gov)
