Egyre több fényképezőgép rendelkezik vele és általában a vezeték nélküli kommunikációs egység részeként kezelik a gyártók. Az NFC, avagy Near Field Communication (csúnyán fordítva „közeltéri kommunikáció”) az okostelefonoktól indult el és a vezeték nélküli összeköttetést szolgálja két eszköz között. Ellenben egyéb közvetlen kapcsolatot nélkülöző megoldásokkal (pl. Wi-Fi, vagy Bluetooth), az NFC igen rövidtávú, pár centiméteres távolságra képes csupán. Eredetileg mobilfizetésre, jegyvásárlásra, kis mennyiségű adatcserére, illetve összetettebb kommunikáció felépítéséhez szükséges információk cseréjére találták ki. Az NFC több, már létező kommunikációs protokollt és adatcsere-formátumokat takar, s már meglévő RFID (radio-frequency identification) normákon alapszik.
Ezekből az információkból akár már ki is találhatjuk, miért kerül bele egyre több Wi-Fi képes kamerába: a hozzá nem értő felhasználó így sokkal könnyebben hozhat létre adatkapcsolatot okostelefon-fényképezőgép között, hiszen a Wi-Fi (vagy akár Bluetooth) beállításait a két eszköz így automatikusan „megbeszéli” egymással.
Több tárgyi tévedés is van a cikkben, ami abból ered, hogy csak az okostelefonos felhasználást vizsgálod vagy abból eredezteted.
1.) Az NFC nem az okostelefonoktól indult, csak egy módosított RFID. Már sokkal korábban használták ezeket beléptető kapukon, szállodákban kulcsok helyett vagy éppen hipermarketekben lopásgátlóként (lehúzza a pénztáros és áthaladhat a kapun).
2.) Nem csak pár centiméteres távolságból működik, ugyanis használják ezeket autópálya kapukon is, ahol nem ritkán 2-4 méteres távolságból kell létrejönnie a kapcsolatnak. Viszont egy PayPass kártyán, telefonon vagy karórában nem lenne praktikus, mert könnyen lenyúlhatnák a pénzed, miközben a zsebedben van az NFC tag.
Jelen formában kamerába tenni ezt a funkciót egy kicsit értelmetlen vagy inkább felesleges. Majd ha kitalálnak neki valamilyen kreatív hasznosítást, akkor azt mondom nem baromság. De most még az.
Fizetni meg ostobaság vele. Extrém sebezhető a lopásokkal szemben. Egy hacker prezentálta is egy konferencián egy videóval, hogy nagyjából száz dollárt sikerült lenyúlnia percek alatt New York forgalmas utcáin egy mobil leolvasóval. Csak odament jól szituált emberekhez, hozzáért a táskájukhoz „véletlenül” és hopp… létrejött a fizetés. Lehet, hogy csak 10 dollárokat vont le, de pár perc alatt 10-15 emberrel is el lehet játszani és akkor már szép napi bért tehetsz zsebre.
Még mindig jobb a mágnescsíkos (vagy már inkább a chipes) kártya + PIN kód kombó.
@fejetlen bárd: köszi a kiegészítést!