A kifejezetten fényképezőgépekhez tervezett és gyártott objektíveket az „F érték” alapján tudjuk besorolni fényerős, közepesen fényerős és gyenge fényerejű kasztokba. Azonban létezik egy „sejtelmesebb” fajtája is a cserélhető objektíveknek: ezek videózásra kihegyezett, méregdrága eszközök, melyek nem „F”, hanem „T” értékjelöléssel rendelkeznek. Mi hát a különbség F és T között?

Az optikában az F értékét („N”) az objektív hossza („f”) és a frontlencse átmérőjének („D”) hányadosa adja (N = f / D). Példának okáért, ha egy 85 mm-es gyújtótávolságú objektív frontlencséje 50 mm átmérőjű, akkor a maximális F értéke ennek a lencserendszernek (ami jelen esetben egyetlen lencséből és egy tubusból, no, meg a szemünkből áll) F1,7 lesz (85 / 50 = 1,7). Azonban a helyzet, amint tudjuk, nem ilyen egyszerű egy teljes értékű objektív esetén, hiszen nem ritka az akár két tucatnyi lencsetagból álló termék sem. A fény minden egyes lencsetagon áthalad, melyek terelik, szórják a fénynyalábokat, sőt, egy részüket vissza is verik (általában a lencse anyagától és minőségétől függően 1-7% között van a fényvisszaverés).
És itt jön be a képbe a „T” érték: a T (mint Transmission-stop) a fényértéket jelöli, ami a valós, úgymond „nettó” fényértéke a lencserendszernek. Egy példa: tegyük fel, van egy F2.8-as jelölésű objektívünk. Legyen ez egy telezoom beépített képstabilizátorral (tehát jó sok, kb. 20-26 lencsetaggal). Az egyes lencsetagok által elszórt és visszavert fénynyalábok levonása után az F2.8-ból T3.3-3.5 körüli érték lesz (a T érték nem befolyásolja a háttérelmosást, itt csak az áthaladó fénymennyiségről van szó!). Még egy példa a könnyebb emésztéshez: az F és a T értékek viszonya körülbelül olyan, mintha egy autónak a teljesítményét a kuplungnál, vagy a hajtáslánc végén, a keréken mérnénk. Ott is bőven levesz a teljesítményből a hajtáslánc (féltengelyek, kardántengely, váltómű, differenciálmű és még ki tudja mi minden). Általában az mondható, hogy egy fotózásra gyártott optika T értéke annak F értékének 60-90%-a között mozog.

A DxOMark már egy jó ideje objektíveket is mér, náluk meg lehet lesni, hogy egy-egy kedvenced milyen valós fényáteresztő képességgel rendelkezik, tehát mi az „igazi” fényereje.





Ért. Akkor ettől van, hogy egy két obi ráírt fényereje és a használatuk közben tapasztalható „fényerő” (milyen fényben milyen záridőt lehet veleük pl. elérni, hogy ki lehessen tartani) néha köszönő viszonyban nincs.
@ColT: próbáld ki: makró obi, gépet A-módba, tedd F2.8-ra a rekeszt és ne érj hozzá a kioldóhoz se, csak tekerd a fókuszgyűrűt a két végállás között. 90 mm-esnél aps-c-n pl. egész f/5.6ig lemegy az érték (Nikon kijelzi, Canon sztem nem).
Nem akarok kukacoskodni, de a rekesznél nem a frontlencse átmérője, hanem a pupilla átmérő a lényeges. Teléknél szinte mindegy, de retrofókuszos nagylátószögeknél a kettőnek szinte semmi köze egymáshoz.
Egy 20 mm-es Flektogon (2,8 fényerő) 67 mm-es szűrőhöz tartozó óriási frontlencséjén keresztül egy pici lukacskát látunk csak. A Lumix G 1,7/20 objektívnek meg, miközben kétszer akkora a fényereje, csak 46 mm a szűrőmenete.
@praktica MTL 5: köszönöm a kiegészítést, amint a posztban is írtam, ez az egyenlet egy egyszerű csőre (tubus), egy (front)lencsére és a megfigyelő szemére vonatkozik, amit a cső hátsó végéhez illesztünk. nyilván kicsit bonyolódik a dolog egy „igazi” objektívnél és ott természetesen az van érvényben, amit írsz!
@praktica MTL 5: Laca sehol nem írt a szűrőenetről! „…frontlencse átmérőjének…”
A Pana 20 1.7 szűrőmenete köszönőviszonyban sincs a frontlencse méretével. A többit Laca pontosította.
@MLaca: „…T értéke annak F értékének 60-90%-a között mozog.” Szerintem itt felcserélted a két betűt… 😉
@KrE: A Flektogon frontlencséje olyan böhöm nagy, hogy csak 67 mm-es szűrőt lehet hozzá használni. A nagyobb fényerejű Panasonic objektívnél viszont az ahoz képest pirinkó szűrőmenetben is eltörpül a frontlencse. Én csak ezt szerettem volna elmagyarázni.
@KrE:
„…T értéke annak F értékének 60-90%-a között mozog.” Szerintem itt felcserélted a két betűt… 😉
A T érték a kisebb, tehát a számértéke nagyobb.