Legalábbis erre következtethetünk azokból a hírekből, melyek a 43rumors.com egyik legfrissebb posztjában olvashatóak. Ott ugyanis arról számol be a hírszerkesztő, hogy egyesek már „tesztelték” az Olympus OM-D E-M1 masinát és az eredmények szerint az új zászlóshajó egy FÉ-vel jobban teljesít, mint az E-M5. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy például ami az E-M5-nél zaj ISO 3200-on jelentkezett, az az E-M1-nél csak ISO 6400-on fog látszani. A m4/3 rendszer legújabb gépeinek körülbelül fél/kétharmad FÉ lemaradása volt a legjobb APS-C szenzorokhoz képest, így – már amennyiben a fentiek igazak – már ez a hátrány sincs többé. Az E-M1 kombinált fáziskülönbség- és kontrasztérzékeléses AF rendszere pedig a követőfókuszt is jócskán felgyorsítja, tehát a tükörreflexes gépek utolsó mentsvára is ledőlhet. Biztosat azonban majd csak saját teszt után mondhatok, de addig is ezek az előzetes infomorzsák mindenképp biztatóak.
Az Olympus OM-D E-M1 felülnézetből (Forrás:43rumors.com)
Pro primo: JPEG-ről van szó, nem RAW-ról. Azt rendszerint úgy csűrik-csavarják, ahogy nem szégyellik.
Pro secundo: a fizika egyetlen törvénye sem tiltja, hogy ugyanez a szenzortechnika/JPG motor APS-C-ben is napvilágot lásson. Akkor pedig visszaáll az előny.
Igazán nem lehet rólam azt mondani, hogy az m43 esküdt ellensége lennék (hajaj! 😀 ), de a bullshitgenerátort azért most az egyszer elfelejtették idejében kikapcsolni… 😛
A Fuji TransX APS-C meg 1fé-nyom a többire…
Kicsit valóban el vannak szállva ezek.
tetszetős illusztráció 🙂
@a_bitlisz: a fujival az a baj, hogy kicsit csalnak az iso-val és a szűréssel is. az iso 3200 például inkább közelíti az iso 2000 értéket és a zajszűrés is ott van raw-ban is. volt x-e1 gépem, szűr. ettől persze még jó masinák nagyon.
@MLaca:
szerintem a jobb m4/3 gépek(E-M5,GH3) RAW ISO800-a éppen csak jobb mint a Fujik (X-E1/X100S) ISO3200-a. Hasonlítsd csak itt:
http://www.dpreview.com/reviews/fujifilm-x100s/18
Élesebbnek tűnik a képük, de rengeteg a színzajuk.
És ez a szenzorméret miatt van.
Jpeg-ben persze annyit csal mindenki amennyit akar…
Az ilyen elfogulatlan tartalmak miatt járok ide!
Miért lenne kényszerűen halott az APS-C csak azért, mert egyetlen szenzor BIZONYOS tulajdonságok alapján ledolgozta a hátrányát?
Az E-M1 szenzora csak egy szenzor, míg az APS-C egy komplett formátum és a zaj/dinamika/színmélység paramétereken túl is vannak egyéb különbségek amiken a fizika törvényeinek kijátszása nélkül nem tudsz változtatni.
@fejetlen bárd: 😀
@fejetlen bárd: jó hát akkor nincs mit tenni, ki kell játszani a fizika törvényeit… 😉
@noss: Például egy-két fényértéknyivel tágabb blendét tudó objektívet vásárolsz, hogy tudj olyan mélységélességet elérni, mint APS-C esetében? Az nem a fizika, hanem a pénztárca törvényeinek kijátszása. 🙂
De félreértés ne essék, mindig kedveltem Laca elfogultságát az m4/3 irányába, ezzel helyreállítva a világegyetem egyensúlyát, mert a magyar szaksajtóban kevesen állnak ezen az állásponton.
Meg hát a saját blogja, joga van olyan félrevezető bulváros címadáshoz amilyenhez csak kedve van. Legalább jönnek a kattintások és megél belőle. 🙂
@fejetlen bárd: jaja.. 🙂
Elvtársak, ezerötszáz fórumon hangoztatom már éppen, hogy egy bizonyos szint felett NEM A SZENZORMÉRET SZÁMÍT.
HANEM AZ OBJEKTÍV MÉRETE.
A Metabones adapter óta tudjuk (de szerintem már azelőttről is), hogy például bármilyen FF objektívet át tudunk optikailag transzformálni különösebb minpségveszteség nélkül kisebb formátumra úgy, hogy nyerünk a fényerőben.
Magyarul, marad a mélységélesség, a zajviselkedés, a felbontás. Egyedül a dinamikát nem lehet ilyen módon kijátszani, de elvileg ez sem kellene hogy problémát jelentsen, ha a kisebb szenzoroknál is a dinamikára gyúrnának inkább, mint a kisebb felbontásra (ez már hálistennek elndult).
Azaz, a µ43, APS-C stb. mkinden további nélkül utólérné az FF-et, ha klasszikus FF-re tervezett lencsékből kiindulva ultranagy fényerejű objektíveket szerkesztenének ÉS EZEK ÉRTELEMSZERŰEN NEM LENNÉNEK DRÁGÁBBAK, mint FF-es ekvivalens társai.
A gond ott van, hogy kisebb szenzorra marketingokokból nem gyártanak nagyméretű optikát…
@kesztió: Mi értelme lenne egy kompakt rendszernek egy hatalmas objektívvel? Még jó, hogy nem gyártanak akkora objektíveket, amiket FF-re csavarsz fel, elveszne a lényege a rendszernek.
@fejetlen bárd: Hát elárulom neked, qibaszottul egyszerű.
Az FF rendszer arról szól, ugye, hogy „kis” feladatokat – épp ugyanúgy, mint a „nagy” feladatokat” – egyaránt csak „nagy” rendszerrel (nagy váz + nagy optika) lehet megoldani. Tehát a profinak másodgép kell, ha olyan megrendelése van, ahol nem kell kis dof és nincsenek extrém fényviszonyok, viszont kritikus a felszerelés minél kisebb mérete és tömege.
Az MFT vagy más kompakt rendszer viszont arról szól, hogy „kis” feladatokat „kis” rendszereel (kicsi váz + kicsi objektív), „nagy” feladatokat pedig „nagy” rendszerrel (kicsi váz + nagy objektív) lehessen megoldani. Tehát rugalmasabb.
Pontosabban az lenne, ha gyártanának extra fényerejű objektíveket, amellyel nagy feladatokra a rendszer ekvivalens lehetne egy FF konfigurációval. De a fotóstársadalom hagyományos konzervativizmusa és/vagy sznobsága képtelen lenyelni, hogy technikailag egy kompakt rendszer is alkalmas lehet profi munkára.
A fenti szemforgatás legjellemzőbb példája a soktízezer (vagy százezer) eurós fényerős ultrateleobjektívek, melyek egyrészt rendkívül nagyok, kiegyensúlyozatlanok még az FF vázakhoz képest is, de ez esetben bezzeg senki nem mondja, hogy „elvesz a lényege a rendszernek”.
Másrészt pedig pont az ultrateleobjektívek esetén evidens a kroppos váz előnye, de erről valahogy megint hallgatnak, amíg az agyakba bele van hegesztve, hogy az FF profi rendszer, az MFT pedig csak utazógépnek jó. Ha pont ugyanezt a meccset nem játszodtuk volna le 30 évvel ezelőtt a középformátum és a „kisformátum” (FF) között, nem szólnék semmit… 😀
@kesztió: Minekután féltucat utcai divatfotózást megcsináltam egy OM-D-vel, ezért nálam nem áll az a kijelentés, hogy a gép kis mérete bármiben is akadályt jelentene ha profi munkáról van szó. Bár neki is volt egy-két hiányossága a divatfotóhoz gyakrabban használt D800-hoz képest, de azért is volt oda akkor elég az OM-D, mert tényleg nem is volt többre szükség.
Viszont annak nem látom értelmét, hogy egy kicsike vázra feltekerjek egy hatalmas méretű objektívet, mert akkor már nem kompakt, akkor már kell egy méretesebb oldaltáska vagy egy hátizsák hozzá. Persze munkánál mindegy, oda fontosabban egyéb tényezők, mint a kényelem, de azt se felejtsük el, hogy a legtöbb MILC, még a drágább kategóriából is, inkább prosumer, eleve a haladó amatőröknek készül és nem munkára (hogy alkalmas rá az más kérdés). Sokan azért vesznek apró vázakat ás apró objektíveket, mert tényleg arra a kompaktságra van szükségük. Nem azért, mert ostobák.
@fejetlen bárd: Magyarul, akkor továbbra is úgy véled, hogy legyen egy nagy váz és egy kicsi váz.
Nem tudom, ismered-e az anekdotát Newtonról, akinek kát macskája volt: egy kicsi és egy nagy, és hajnalban mindig felébresztették, mert vagy épp ki akartak menni a házból, vagy be a házba. Newton egy idő után megelégelte és vágott egy nagy lyukat az ajtóra, hogy a nagy macska ki-be tudjon járni, és ugyanígy egy kisebb lyukat is a kicsinek. Pedig ha valaki nagy tudós volt, hát ő. 😀
De félretéve a viccet: én pont annak nem látom az értelmét, hogy miért kell nagy váz nagy objektívvel, amikor a kicsi váz nagy objektívvel ugyanazt tudja. És az utóbbira ha kicsi objektívet teszel, még kicsi marad, de nagy nagy marad a kicsi objektívvel is. Amúgy szerintem azért nem készítenek profi MILC-et, mert a profik úgyis tükröset veszek. És azért vesznek tükröset a profik, mert mincs profi MILC… ebből kellene valahogy kitörni. És ismétlem: ha senki nem ütközik meg azon, hogy Nikon FF-re egy 1200–1700/5,6–8-ast fel lehet csavarni, csupán a fejekben van a gond azzal, hogy miért ne lehetne MILC-re is méretesebb objektíveket tervezni.
Hogy akkor inkább már nagy vázat venne az ember? Ugyan, miért? Hogy cipeljem akkor is, ha standard objektíveket használok?