Két MIT-s mérnökarc megalkotta az „átlagember által is megfizethető” (értsd: tőlünk nyugatabbra átlag) slow-motion kamerát, az edgertronicot, amivel akár 17 791 kép/mp sebességet is el lehet érni.
Általában a mai modern fényképezőgépek és kamerák 24, 25, 30, 50, 60, 120 és 240 fps-t is tudnak, az e fölötti sebesség viszont már ritkább, és amelyik masina tudja, az is csak bélyegképnyi felbontásban. Nem véletlenül, hiszen amint beér a képkocka/mp mérő mutatója a négy számjegyű tartományba, az adott kamera ára felszökken az egekbe, forintban kifejezve a milliós tartományba. Ezen akarnak most változtatni az edgertronic tervezői, akiket Harold Eugene ’Doc’ Edgerton professzor inspirált a feladatra. „Az edgertronic egy valódi professzionális minőségű slow-motion kamera, amit [szinte] bárki megvehet és birtokolhat […]” – mondta Mike Matter, a vezetőtervező.
Mike Matter Juan Pineda szoftvermérnökkel karöltve építették meg a masinát, amely színes felvételeket készít legfeljebb 1280 x 1024 pixeles felbontásban. Ebben a képméretben 494 fps-re képes a szerkezet, de alacsonyabb felbontásokban 17 791 kép/mp a csúcs. Amint a lenti mintavideókon látszik, a képminőségre valóban nem lehet panasz. Maga a kamera egyébként kisebb, mint a „konkurens” készülékek; az elején egy Nikon F bajonett található, a hátoldalon pedig 10/100 Mbps-es Ethernet és egy USB aljzat található az audio kimenet mellett.
A prototípus kész van, jól és rendesen működik, most a közösségen a sor, hogy összedobják a kickstarter.com-on kihirdetett 97 900 dolláros célt. Ha ez sikerül (és úgy néz ki, hogy igen), akkor az edgertronic 4895 dolláros áron bárki által megvásárolható lesz. A csomagban a kamera mellett egy Nikon 50 mm F1.8 objektívet, kábeleket és hálózati adaptert találhatunk majd. Az első darabokat előreláthatólag már idén decemberben le is tudná szállítani a fejlesztőbrigád. (Forrás: petapixel.com)
Hát, az 1280×1024 – főleg, ha ez még a Bayer-demosaic előtt van – eléggé kimeríti a „bélyegképnyi felbontás” fogalmát…
Hát, az 1280×1024 – főleg, ha ez még a Bayer-demosaic előtt van – eléggé kimeríti a „bélyegképnyi felbontás” fogalmát…
@kesztió: Hiába ismételgeted, attól még szamárság marad. Videóhoz az 1280×1024 – vagy 1280×720 – pixeles felbontás nem számít kicsinek, lassított videóhoz meg pláne nem. A 192×96 pixel, na, az már igen. Az tényleg miniatűr. Ráadásul ahhoz, hogy tizenhétezernél is több képkockát rögzítsen egy másodperc alatt, a záridő nemigen lehet hosszabb 1/18000 másodpercnél. Ami még f:1,8-es blendénél is rohadt erős fényforrást vagy magas érzékenységi beállítást feltételez. Mindezt egy 192×96 pixeles videóért…
@Zb74: Csak nehogy véletlenül kép kelljen róla, mert a Bayer után tényleges felbontásnak SVGA (800×600) ha marad belőle…
„Nem véletlenül, hiszen amint beér a képkocka/mp mérő mutatója a négy számjegyű tartományba, az adott kamera ára felszökken az egekbe, forintban kifejezve a milliós tartományba. Ezen akarnak most változtatni az edgertronic tervezői”
Akkor ne 5000 dollárért adják talán.
az 1280 meríti ki?
akkor gondolom a 192 pixel jelenti nálad 8k-t
192 pixel volt a 10 évvel ezelőtti mobilok képernyője.
én viszont építettem egy kamerát, ami 40 milliárd fps-sel képes felvételt készíteni 2×3 pixel méretben.
bárki által birtokolható lesz.
meg még gondolkozom, mi az az emberi szemmel is megfigyelhető jelenség, amihez 17000 fps szükséges lehet. már a pisztolylövés is egész estés 1000 fps-en.
lehet hogy a processzorok számításait lehetne vele filmezni, azokban történik legalább annyi érdekes 1 nanosec alatt.
Csodás a kolibri film. Ritkán látni ilyen jót.
@liftmanproductions: A 17.000Fps az nem 1 nanosec, hanem közel hatvanezer nanosec történése 1 frame-n.
Áááá, mire verik magukat? Csak 17 000 kép/s? Kevés! A kolibri szárnya is teljesen bemozdul! Majd ha éles lesz egy képen minden, rendesen, ahogy kell, akkor jelentkezzenek a fejlesztők!
😉
Ha valakit érdekel a téma, akkor ez igazán komoly dolog:
http://www.ted.com/talks/ramesh_raskar_a_camera_that_takes_one_trillion_frames_per_second.html
A lényeg, hogy fel tudják venni a fény haladását.
A fény visszaverődésének idejéből pedig 3D-s modellt tudnak készíteni, csupán a tárgyakról visszavert fényből, és mindezt indirekt módon is meg lehet tenni.
Ha igaz, akkor nagyon durva. Remélem még sok korlátja lesz a dolognak, mire kiforr, de ha egyszer rendesen fog működni, akkor a hadiipar biztos oda lesz érte. Addigra majd valós időben számolják az egészet, és úgy csinálnak 3D-s képet, hogy csak egy üres felületre villantanak egyet, és megnézik mi van ott, ami takarásban van.
Nem kell ide tükör…