Vagy nyálas giccstenger? De ha ez kell az embereknek, hát legyen. Valószínűleg maga a fotós, Alicia Gould is ezt gondolhatta, amikor a lentebb látható babafotó fajtára szakosodott. A „szívmelengető” fotózást a kisbabák három napostól kéthetes korukig viselik ilyen nyugodtan, utána valószínűleg maguk is lázadnának a természetellenes pózoltatás ellen. Az egyszerűnek tűnő munka azonban idegőrlő, mert mire megmaradnak a kis testek ezekben a pózokban – noha mélyen alszanak a portréalanyok -, bizony, eltelik néha egy „kis” idő. Gould alábbiakat válaszolta a mymodernmet.com szerkesztőjének kérdéseire:
„Amikor öt évvel ezelőtt elkezdtem üzleti pályafutásomat, barátaimat kérdeztem, ismernek-e valakit, aki terhes, nem sokára szül és megengedné, hogy gyakoroljak a babáján. Fotós kollégáimtól hallom újra és újra, mennyire könnyen bele lehet szerelmesedni ezekbe a kis lényekbe – és mennyire igaz! Mivel nagyon közel áll hozzám ez a fajta fotózás, ezért a portfóliómban is túlnyomórészt újszülöttes fényképek láthatóak.[…]”
„A fotózás mindig a kliens otthonában zajlik, tehát a teljes felszerelésemet én cipelem a „tett helyszínére”. Ide tartozik egy babzsák, takarók, kalapok, egy hősugárzó és egy zajgenerátor. Azt gyorsan megtanultam, hogy soha nem tudhatod, mi vár rád. Minden baba más és más, de nincs két egyforma szülőpáros sem. Némelyik fotózás gyorsan lemegy, a baba végig alussza a 45 percet, míg fotózom, de néha döcögősen haladok, mert meg kell nyugtatni a babát, etetni kell a felvételek között, ami így vagy három órára is elnyúlik. Amikor megérkezem a szülői házhoz, körbejárom azt, a megfelelő fény után kutatva. Olyan helyet keresek, ahol letehetem a babzsákot és ami ideális a családi fotózáshoz.” (Forrás: mymodernmet.com)
