Néha böngészem az index.hu fotós adás-vétel topikjait, s nem ritkán találkozom olyan kérdéssel, hogy egy adott (céges, webshopos, áruházi stb.) linken futó hirdetés „tényleg, tuti-e, mert baromi jó árat írnak XY fényképezőgépre, szettre”. Nos, leírnék egy örökérvényű és kiábrándító tényt, amit ilyenkor érdemes felidézni magunkban, akár félhangosan is:
Egy kereskedés – legyen az webshop, vagy „tégla és malter”, azaz fizikailag is fellelhető üzlet, bolt – NEM jótékonysági intézmény, hanem profitszerzésre (tehát nyereségre) orientált szövetkezet, ami termékeit X áron vásárolja (nagykerből, vagy a gyártótól) és X+n áron adja tovább a végfelhasználó felé. A képletben „n” a nyereség, amiből még lejön az adó, a munkatársak fizetése, az üzlethelyiség bérleti díja, a szállítási költség, a főnök extra fizetése és ki tudja még mi minden.
Na, tehát, ha a fentieket észben tartjuk, akkor szerinted, kedves kérdező, aki egy helyen látott mondjuk egy új, bontatlan, gyári csomagolású Canon EOS 70D-t 212 USD-ért (kb. 48 000 Ft), ami az itthoni boltokban 280 000 Ft alatt nem lelhető fel – és most nem licitálós oldalról beszélünk, hanem egy „webshopról”, ahol fix árakon mennek a cuccok -, akkor vajon mennyire „igazi” az ajánlat? Ráadásul előre át kell utalni egy külföldi számlaszámra a vételárat plusz a szállítási költséget (ROFL), aminek beérkezte után „azonnal küldik a csomagot”. Most komolyan, egy felnőtt ember még elhiszi az ilyen átveréseket? Persze, lehet elírás bárhol, hiszen emberek vagyunk, hibázunk, de ha a teljes oldal ehhez hasonló „szuper ajánlatokkal” van tele, akkor már lehet arra következtetni, hogy az egész egy nagy kamu és arra megy ki az „üzlet”, hogy minél több embert átverhessen mondjuk egy hónap alatt, majd megszüntesse a „webshopot” és minden rá utaló nyomot.
De ha nem hagy aludni a „soha vissza nem térő lehetőség”, akkor írj a cégnek, kérdezz rá, hogy nem elírás-e az adott terméknél szereplő ár (küldj linket is nekik), hogy lehet-e a Western Unionon (rózsaszín csekk szint) kívül más, biztonságos módon is fizetni (PayPal és társai), van-e Nigérián kívül mondjuk Európában is kirendeltségük, hogyan kezelik az esetleges garanciális eseteket, majd figyeld meg, milyen nyelven és milyen nyelvhelyességgel érkezik a válasz. Ha a válaszban kitérnek a fizetéssel kapcsolatos kérdések elől, vagy próbálnak „hintáztatni, szánkón húzni”, esetleg a 92 éves, szomszéd bácsi, aki életében nem járt külföldön és a saját nyelvét is csak 500 szóban ismeri is jobban beszél angolul (mert általában ez a kommunikációs nyelv az ilyen scam oldalakon), akkor felejtsd el az egészet, mert 1001%, hogy kacsa.
Ha tutira akarsz menni, akkor itthon, „igazi” üzletben vásárolsz, ahol kézbe lehet venni a terméket, ahol a hazai márkaképviselet (importőr) adja a garancialevelet és ahová vissza lehet menni, ha kérdés merülne fel bármivel kapcsolatban. Igaz, így elmarad a kilenced áras mézesmadzag, de legalább tutira a tied lehet az, amiért fizetsz. Olcsóbban szeretnél masinát? Nézd meg a kifutó modelleket! Manapság már ott tartanak a technológiák, hogy egy 1-1,5-2 éves fényképezőgéppel is megelégedéssel lehet fotózni, semmiben nem kell hátrányra számítani a legújabbakkal szemben. Ráadásul egy 2 éve piacon lévő készülékért már csak az eredeti ár kétharmadát kérik, ami 33%-os kedvezmény!
Ha kicsit merészebb vagy és vágod a németet, angolt, akkor külföldi (de mindenképp EU-n belüli!), nagy múltú webshopokból is rendelhetsz; azonban a pár százalékos árelőny bonyolultabb garanciális ügyintézéssel párosulhat.
Röviden: ami túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, az valószínűleg úgy is van, azaz átverés az egész, nem éri meg vele foglalkozni. Hallgass az eszedre, semmit sem adnak ingyen!
