Úgy tűnik, hogy a koreaiak megirigyelték a Leica M Monochrom körüli felhajtást: a pletykák szerint a Samsung mérnökei (és persze marketingesei) egy akromatikus, azaz fekete-fehér képérzékelővel szerelt tükör nélküli rendszerkompaktot szeretnének hadrendbe állítani. A vázat az NX300 szolgáltathatja majd, a késztermék pedig vélhetően az NX300M névre fog hallgatni. Az aluláteresztő szűrő nélküli szenzor 20 MP-es felbontású lesz. A bejelentés időpontjáról egyelőre nincsenek hírek.
A hülyeség ragadós. De legalább megnő a színszűrők iránti kereslet.
+1. Apsc-re minek? A „borotva” samsungobikkal pláne?
negyed másodperc alatt „csinálok” ff képet egy színesből, ha úgy adódna, na de visszafele????
Ahogy a világ se lép vissza az LP-k fele, ahogy a CD-t is már túlnőtte más elektronikus tárolómédium, ahogy a filmes gépek már csak a fiókban porosodnak, ugyanúgy NEM fogunk fekete-fehérben fényképezni! Nonszensz!
Itt azért van az a különbség, h egy monokróm szenzorral még több részlet adható a képre. Így „különösebb” az élmény. Ámde! Itt a „kis” szenzorral van baj inkább. Elhalnak a különös részletek.
LP-ből jelenleg többet adnak el, mint audio CD-ből, az más kérdés persze, hogy CD is alig van már, helyette online zenebolt, meg iTunes, miegyéb van. Ettől még mondjuk a fekete-fehér lapka nekem tetszik, de hozzák ki belőle a lehetőségeket!
hááát, ezt az adatot nem ismertem, bevallom én már akkor (30 éve!!!) untam az LP-ket forgatni, nedves filmmel hallgatni (a sercegés megszüntetése miatt)… Sőt a kazettát se nagyon csíptem! A CD meg a DVD nagy lökés és minőségi (s nem különben KÉNYELMI) javulást hozott, Ma meg ha akarjuk lerántjuk az egész diszkográfiát, meghallgatni sincs esélyük a rengeteg zenei „konzervet”
azt érdemes megérteni, hogy rétegtermékről van szó. egy bizonyos vékony réteg igényeit elégíti ki.
ha nem tartozol a rétegbe, nem kockultál közéjük, valószínű hogy a rajongás lényege sem világos.
az LP-k már a 90-es években reneszánszukat élték és valszeg élik ma is az audiofil körökben.
ha kellő vagyont költessz „berendezésre”, szebb, élethűbb zenei reprodukcióban lesz részed, mint digitális technikával. (utóbbi alatt leginkább a CD-t értem)
a ff képalkotást nem ismerem, de feltételezem: aki ebben utazik, nem kiváncsi a „színekből összetákolt” dolgokra, neki dedikált pixelek kellenek. egy pixel az egy képpont, nincs bohóckodás trükkös (színalkotó, majd azt visszabontó) algoritmusokkal. e hozzáállás pedig független a szenzormérettől, kár is/volna belekeverni.
réteg termék, nem nekem készült, de ettől még nem zavar és nem nonszensz.
ha én is ff-ben utaznék, imádnám, hogy egy(etlen darab) pénztárcámhoz közeli váz is megjelent (végre) a „választékban”, nem kell áhítozva az elérhetetlen millás leicára csurgatnom a nyálam…