Úgy tűnik, hogy az eddig megjelent, pozitív hangvételű bemutatók, és az impozáns műszaki adatlap ellenére a Samsung NX1 tükör nélküli rendszerkompaktot nagyon kevesen rendelték meg, a számok messze alulmúlják a koreai gyártó elvárásait. Igaz, Ázsiában és Németországban lelkes a vásárlóközönség, ott jól fogadták a csúcs Samsungot, ám ennek ellenére jövő januárban nagy valószínűséggel árcsökkentéssel próbálja majd magához csalogatni a kuncsaftot az NX1. Kérdés azonban, hogy mennyit hajlandó és mennyit tud engedni a gép árából a gyártó, amit jelenleg 1500-1600 dollár körüli árakon lehet előrendelni, hiszen közvetlen konkurense – már a műszaki adatok alapján – csupán a Canon EOS 7D Mark II, amit pedig 1800 dollár körül osztogatnak.
Valószínűleg nem is az NX1 árával van a gond, hanem inkább azzal, hogy a vásárlóközönség fülében a Samsung neve nem cseng eléggé meggyőzően, ott ugyanis még mindig a nagy fotós múlttal rendelkező márkák, mint a Canon, a Nikon, az Olympus és a Panasonic dominálnak a Fuji és a Sony mellett (egyébként utóbbi is még részben a Samsunghoz hasonló cipőben jár). A Samsungot világszerte „általános elektronikai fogyasztási cikkek gyártójaként” tartják számon, s bár igen sokoldalúak a koreaiak, valószínűleg még sok pénzt kell beleölniük a fotótechnikai részlegükbe, hogy kellő bázist építhessenek ki maguknak. A másik visszatartó erő – már ami a profi fotósokat illeti -, hogy (egyelőre) igen kevés professzionális használatra szánt kiegészítő (objektív, vaku stb.) kapható az NX1-hez, ráadásul a szervizhálózat is igen foghíjas. Januárban kiderül, hogy mit lép a Samsung, és lépésével milyen eredményt ér el. Szurkoljunk nekik, hiszen minél több a piaci szereplő, annál jobb a felhasználónak! (Forrás: slrlounge.com)






Kár.
Azért erről a Samsung is tehet. Napokon belül megjelenik az USA-ban a váz, és nincs egy épkézláb teszt róla sehol. Az imaging-resource-n vannak már képek a production firmware-el, de videó még ott sem. Holott azért a 4K videó lenne az egyik húzóereje.
Mindig érezhető volt, h a Samsung névvel itt nehéz lesz labdába rúgni.
Egyszer egy S. kompaktot vettem. A kezdeti lelkesedésem gyorsan
átcsapott. Még éppen ki tudtam szállni belőle minimális veszteséggel. Ez
régi sztori. De vhogy a dizájn sosem volt egy eltalált dolog. Pl. a
sarkos, szögletes nx váztesteknek a lapos tetejükkel, a penge éles szélű
szntén lapos expógombokkal elég gyenge fing-sui-ja. 🙂
Amúgy inkább nem a GH4 lenne a közvetlen konkurrense ennek a váznak?
fene tudja, igazából a gh4 is.
Nem az a baj, hogy a Samsung „általános elektronikai cikkek” gyártásával lett híres, hanem az, hogy még azokban is szar. A Samsung elhódította az okostelefon piacot, az Androidos kínálat háromnegyedét ők adják, szóval ha valaki nem iPhone-t vásárol, az 75% eséllyel Samsungot fog. Volt egy szép felfele ívelésük az utóbbi 2-3 évben, de most elkezdtek zuhanni az eladások. Idáig tartott ki a marketing, most meg aggódhatnak azon ezek a gyökerek, hogy mivel állítsák meg a vásárlók eltávozását. De ugyan ez lezajlott a laptop, monitor, TV piacon is. Vannak időszakok, amikor az emberek elhiszik, hogy a Samsung jó, aztán találkoznak a valósággal.
A Panasonic és a Sony is ugyan ilyen „mindenes” vállalat, mégis jól fogynak a MILC piacon belül.
A Samsung mindig is egy középkategóriás márka volt, akik a kedvezőbb áraikkal és a + marketing segítségével erősödtek meg. Ez alapjában ma sincs másképpen, annyi különbséggel, hogy próbálnak ennél többnek látszani. A marketing könnyen elcsábítja az átlagfelhasználót, emellett az évek alatt stabilabb lett a cég, így többet tud kutatás- és fejlesztésre költeni.
Ennek ellenére sokan vélik azt, hogy a mai napig folyamatosan futnak valaki és valami után…
Azt gondolom ebben a felállásban több sebből vérzik az NX1, annak ellenére, hogy egy nagyon impozáns paraméterekkel bíró gép. Samsung néven nehezen lesz eladható (legalábbis a nyereséghez szükséges darabszámban) még
akkor is, hogy ha az induláskor 3db nagy fényerejű objektív adott. Túl jó a gép a márka piaci pozíciójához és jelenleg bizonytalan a jövőkép, nem látszik a gyártó hosszú távú stratégiája és elkötelezettsége a termékvonalat illetően. A
márka ismeretlen a fotós berkekben és ez a gép nem titkoltan a komolyabb szintű fotósokat célozza meg.
A másik probléma, hogy míg a Panasonic és a Sony a prémium üvegeit Leica és Zeiss licenccel gyártja, amit kellően hangsúlyoz, a Samsung esetében sajátgyártású NX bajonettes objektívekről beszélhetünk, ami a megcélzott célközönség esetében nem biztos, hogy jó ötlet volt. Korábban már dolgoztak együtt a Schneider Kreuznach-al, akkor jót tett a Samsung-nak, most is jól jött volna egy optikai specialista…
Ezen kívül a Samsung mindig is híres volt arról, hogy egyes húzótermékek esetén szívesen vesz példát az adott termék vezetőgyártóitól. Ennek köszönhetően előfordult már, hogy a Samsung végterméke pár helyen nagyon hasonlított egyes konkurens gyártó készülékeihez. A termékválasztékukra is igaz ez, a múltban több alakalommal megtörtént, hogy a Samsung és egy-két japán óriás között szoros párhuzamot lehetett vonni. Plusz melléraktak egy intenzív marketinget és meg is volt a recept a sikerhez.
Itt is valami hasonlót érzek, csak a marketing hiányzik a képletből… és most nem jól mérték fel a helyzetüket.