Tombol és dúl az önarcképkészítés őrülete, és ehhez sokan az egyik újabb keletű segédeszközt, a „szelfibotot” (szelfi rúd stb.) használják. Mi ez a kiegészítő? A szelfibot egy rúd,a minek az egyik végén egy markolat, a másikon pedig egy telefontartó rész található. Ebbe kell beleilleszteni az okostelefont (vagy a kis kompakt fényképezőgépet), amivel önarcképet szeretnénk készíteni. Az időzített önkioldó megnyomása után csak el kell tartani magunktól a rudat és már készülhet is a kép. Mi célt szolgál ez a kiegészítő? Nos, elsősorban több fér rá a fotóra, ha messzebbről tartott okostelefonnal lőjük azt (ugyanazon gyújtótávolság mellett, ugye), másrészt az ezzel készített képeknek kevésbé van „természetellenes testtartásos” hatása. A szelfizés az „elkövetők” figyelmetlensége, elvont figyelme miatt már önmagában is elég veszélyes tud lenni (voltak is halálesetek bőven, de érdekes mód életet is menthet az önarcképezés), ám a bot használata tovább növelheti a balesetek lehetőségét.
Az USA-ban most egyre több múzeumban lép életbe az a szabály, mely szerint a jövőben tilos a szelfibotok használata. A szóvivők arra hivatkoznak, hogy az új tiltásokkal a látogatók és a kiállított tárgyak épségét szeretnék megóvni. Általában igen zsúfoltak a kiállítótermek, ezért kevés a hely; különösen nagy veszélyt jelenthetnek a botok, amivel ilyenkor az önarcképezők hadonásznak, hiszen nem csak a másik ember szemét bökhetik ki vele, hanem kárt tehetnek egy-egy értékes műalkotásban, kiállítási tárgyban. A háromlábakat és a monopodokat sem véletlenül tiltották ki már jó ideje az ilyen intézményekből. Az önarcképező az ideális helyszín keresése, majd a megfelelő póz felvétele során gyakran tartózkodik olyan egyébként veszélyt nem jelentő helyeken, mint például lépcsők tetején, szakadék szélén, alacsony korlátú teraszon, ahonnan könnyen halálába zuhanhat.
Egy egészséges, épelméjű társadalomban lehetne érvényesíteni a józan paraszti észt, de úgy tűnik, erre egyre kevesebb az esély, egyre több ember hozza magát veszélyes helyzetbe, ha egy kép elkészítéséről van szó, ezért kénytelenek az intézmények, vagy akár maguk a törvényhozók is beavatkozni. (Forrás: petapixel.com)
