Képminőség
Az Olympus OM-D E-M10 Mark III fényképezőgép RAW fájljait egyelőre nem kezeli az ipari szabványnak tekinthető Adobe Camera RAW beépülő modul, ezért csak a fotómasina saját képmotorja által előállított JPEG állományokra tudunk hagyatkozni. Fényképezéskor kizárólag a „Natural” beállításokat alkalmaztam teljesen kikapcsolt zajszűrés mellett. A képmintákhoz a 14-42 mm F3.5-5.6 elektromos palacsintát használtam. Első lépésben a zajos képeket készítettem el:
A TruePic VIII jelfeldolgozó processzor és az algoritmusok jól dolgoznak, ISO 1600-ig (bezárólag) tökéletes a kép. ISO 3200-on sem látni zajt, csupán elkezdődik a finomabb részletek összemosása, ami viszont még ISO 6400-on sem válik kritikus mértékűvé, sőt, akár az ISO 12 800-as érzékenységi érték is abszolút használható olyan témáknál, ahol kevesebb az apró részlet! Az itt található képmintákon lehet látni, hogy valós körülmények között akár az ISO 10 000-es érték sem használhatatlan. Nyilván szenved a dinamika, és a kontraszt sem olyan, mint ISO 200-on, de a korábbi gépekhez képest látható fejlődés. A JPEG állományok esetében erős napsütésben előfordul, hogy a kép egy-egy része kiég, érdemes tehát odafigyelni, hogy milyen expozíciós értékeket használunk. Jól jön ilyenkor a gép árnyékkompenzációs szolgáltatása, amivel elkerülhetőek a kiégések/bebukások. A képminták mellé feltöltöttem az ISO-s képek RAW állományait is, így ha majd megjelenik az ezeket támogató ACR, bárki eljátszadozhat a fájlokkal. Szerintem egy FÉ-t simán lehet nyerni majd a RAW adathalmazokból.
Az Olympus OM-D E-M10 Mark III megkívánja a jobb minőségű objektíveket, mindenképp ajánlom a fix gyújtótávolságúak használatát! A 17 mm F1.8, a 25 mm F1.8, a 45 mm F1.8 és a 75 mm F1.8 egy nagyon szép sor ehhez a masinához!
