Szelektív fényképezőgépen dolgoznak az UCLA (Kaliforniai Egyetem) szakemberei: a mesterséges intelligenciának köszönhetően sikerült olyan képalkotó berendezést építeniük, ami csak azt a témát örökíti meg, amit megadtak neki, minden egyebet töröl, így nincs szükség idő- és energiaigényes utómunkálatokra. Ahogy a digitális fényképezőgépek szinte mindenütt elterjedtek, a magánélet védelmével kapcsolatos kérdések egyre inkább előtérbe kerültek. Amint azt a Science Blog cikkében kifejtik, bizonyos eljárások ezeket az aggályokat homályosítással, vagy adattitkosítással kezelik, ám nem foglalkoznak a nyers felvételekkel, amiket a készülékek még az adatfeldolgozás előtt rögzítenek.
Kattints! (Kép forrása: Bijie Bai, Yi Luo, Tianyi Gan, Jingtian Hu, Yuhang Li, Yifan Zhao, Deniz Mengu, Mona Jarrahi, and Aydogan Ozcan)
Az UCLA egyetem professzora, Aydogan Ozcan és csapata olyan kamerát fejlesztettek, ami a mesterséges intelligencia és a gépi mélytanulás segítségével már eleve csak azt a témát, azokat az elemeket veszi fel, amiket a fotós, illetve az operatőr szeretne, tehát még a RAW fájlok is csak a kívánt információt fogják tartalmazni, így nem lesz szükség utómunkálatokra sem. A „diffrakciós számításra” épülő rendszer egy sor diffrakciós rétegből áll, ahol mindegyik a mélytanulás által optimalizált: betanításuk után 3D rendszerré szerelik össze őket, amit a kutatók „számításokon alapuló képalkotónak” neveztek el. Ez az egység helyezkedik el kvázi szűrőként a téma és a képalkotó egység között.
Kattints! (Kép forrása: Bijie Bai, Yi Luo, Tianyi Gan, Jingtian Hu, Yuhang Li, Yifan Zhao, Deniz Mengu, Mona Jarrahi, and Aydogan Ozcan)
Ha tehát nemkívánatos témát helyezünk a kamera elé, azt már optikailag törli a rendszer, nem informatív, alacsony intenzitású mintákra redukálódnak – ezeket nevezzük fotós szakzsargonban „zajnak”. A tesztelés során például azt programozták be a fejlesztők, hogy csak a kettes számot örökítse meg a rendszer, amit végül az ötrétegű szűrő hibátlanul meg is valósított. Ez az újfajta kamerarendszer hatékonyan védi a kényes információkat, ugyanakkor alacsonyabb energiaigényű az eddigieknél, hiszen nincsen kamerában és számítógépen végzett utómunkálatokra szükség. Hátránya, hogy egyrészt alapos betanítást igényelnek a szűrőrétegek, hogy a rendszer hatékonyan végezhesse a dolgát, másrészt egyre több szűrőréteg hozzáadásával egyre nagyobb terjedelmű lesz a kamera.
Kattints! (Kép forrása: Bijie Bai, Yi Luo, Tianyi Gan, Jingtian Hu, Yuhang Li, Yifan Zhao, Deniz Mengu, Mona Jarrahi, and Aydogan Ozcan)
A tudósok természetesen tisztában vannak ezekkel a hátrányokkal, ugyanakkor bizakodóan tekintenek a jövőbe, ahol majd olyan rendszerek építése válhat lehetővé, ahol ezek a hátulütők már ki lesznek küszöbölve. A teljes kutatási beszámoló itt érhető el.
