Jeffrey Tadlock fotográfus azt ígéri, hogy a következő öt lépéssel sokkal jobban fog fejlődni a fotográfiád, mintha folyamatosan új fotós felszerelést vásárolnál. Első olvasatra úgy tűnhet, hogy fotósunk közhelyeket puffogtat, de ha jobban belegondolsz, van benne igazság, nem is kevés! Persze, azért időnként nem árt támogatni kedvenc márkádat, így ha van némi fölösleges pénzmagod, lepd meg magad valami klassz újdonsággal 🙂
Szóval, Jeffrey azt ajánlja, hogy az állandó cucc utáni sóvárgás és vásárlás helyett inkább tanuld meg a meglévő fényképezőgéped megfelelő beállítását, ismerd ki a vasat, amennyire csak lehet, tudd, hogy hol vannak a korlátai és feszegesd azokat. Nyilvánvalóan az sem árt, ha tisztában vagy az expozíciós háromszög (érzékenység, záridő, blendeérték) működésével, és azzal, hogy a saját gépeden hogyan lehet ezt a legjobban kihasználni az adott témának megfelelően. Ha a fotómasinád képes különleges funkciókra (pl. fókuszrétegezésre, vagy nagyfelbontású kompozit-képek létrehozására stb.), akkor tanuld meg ezek használatát – ne csak ballasztként legyenek jelen a készülék menüjében!
Tanulj meg komponálni, s lehetőség szerint ne csak a harmadolást és a téma középen való elhelyezését alkalmazd képeléseid során. Használj vezérvonalakat, hozd ki a maximumot az aranymetszésből, okosan használd a képvágást és még sorolhatnám. Szerezz be pár fotós könyvet és tanuld meg kívülről-belülről az összes kompozíciós szabályt, hogy aztán felrúghasd azokat (vagy ne). Járj fotós kiállításokra, ahol a mesterművek tanulmányozásával is sokat lehet tanulni.
Lásd a fényt! Nem, ne az alagút végén, hanem úgy általában. A FÉNYképészet nevében is benne van a fény, tehát valószínűleg fontos eleme lehet az eljárásnak. Próbáld meg „meglátni a fényt”; egy jelenet, egy téma megfigyelésénél térj el az átlagember felületességétől, és próbáld meg azt kifürkészni, mit hogyan rajzol meg, emel ki a megvilágítás, lásd meg az árnyékok játékát, a sziluetteket és hasonlókat.
A digitális képalkotásban nagyon könnyű dolga van a fotósnak: ha nyersformátumot használsz, hihetetlen dinamikatartománnyal dolgozhatsz, ráadásul kedved szerint állíthatod a fehéregyensúlyt, a kontrasztot, az élességet és ezernyi egyéb paramétert, amiről nagyapáink még csak álmodni sem mertek volna! Tanuld meg kimeríteni a RAW formátumban rejlő lehetőségeket, mert merem állítani, hogy egy egyébként elbukottnak vélt fotót is fel lehet úgy „húzni” az utómunkálatok során, hogy abból még akár sikermunka is legyen! Nyilvánvaló, hogy egy fotóriporter a hitelesség elvesztése nélkül nem játszhat a képekkel, de egy fotóművész (szinte) szabadon alkothat!
Gyakorlat teszi a mestert – hiába ismersz mindent a gépedről, az utómunkálatokról, a fényről és a kompozícióról, ha a tudásodat csupán elméleti szinten edzed. A gyakorlatot semmivel sem lehet pótolni, sőt, azzal még elméleti tudást is helyettesíthetsz, de ez visszafelé már nem igaz. Szóval, ne várd tovább a tavaszt, most is akad bőven téma, csak ki kell menni a hidegbe és nyitott szemmel kell járni a környezetet! (Készült az fstoppers.com cikkének ötlete alapján)
