Mindig is nehéz ügy bármiből kiválasztani a „minden idők legjobbját” – ez az észrevétel kiemelkedően igaz a fényképezőgépekre, melyek ráadásul időközben filmről memóriakártyára váltották „fényhordozó” médiumukat. Azonban az ilyen jellegű besorolgatás nagyszerű módja egy-egy termékeny, szakmai diskurzus elindításának, hogy később például jól összevesszünk akár legjobb barátainkkal, ha más-más véleményt formálunk 🙂
Az eredeti cikk írója (Jason Schneider) ennek dacára vette a bátorságot, s összeállított nekünk egy listát olyan gépekről, melyek az ő véleménye szerint történelemformáló hatással voltak a mai fényképezők tervezésére, kialakítására, fejlődésére, sőt, az egész iparágra. Lássuk hát a listát! (Képek forrása: Adorama)
1. Kodak Brownie 1900-ból
A Kodak egy könnyen kezelhető, egyszerű felépítésű, akár napfénynél is újratölthető fényképezőt kínált verhetetlen 1 dolláros áron; ráadásul a ragyogóan átgondolt marketing tervvel, amit a gépezet értékesítése mögé tettek, szinte bárkinek el tudták adni a Brownie-t. Milliókat motiváltak a vásárlásra – sikerrel. Ez volt az a kamera, amely lehetővé tette a pillanatfelvételt; megteremtette a fényképezők tömeg-piacát és mély hatást gyakorolt tualjdonképpen mindenre, ami utána jött – még a digitális „célozz és lőj” készülékekre is.
2. Leica I Model A 1925-ből
Ez volt az a kamera, amely letette az asztalra a 35 mm-es formátumot és kiváltotta széleskörűen az újfajta „miniatűr” formátum iránti érdeklődést. 1925-ben, a lipcsei kiállításon mutatták be; ez volt egyben az első jó minőségű 35 mm-es készülék, melyet nagy mennyiségben gyártottak. Vízválasztó dizájnja meghatározta és eldöntötte a fényképészet irányát az 1900-as évekre. Megalapozta a 35 mm-es fényképezőgépek alakját, és vezérlő elemeinek elrendezését. Az alapkoncepció 35, amely évig megmaradt, megalapozta a Leica márkanévnek a „világ legjobb kamerája” címet.
3. Kine Exakta I 1936-ból
A Kine Exakta I volt az első, széles körben elterjedt 35 mm-es tükörreflexes fényképezőgép (gyártotta az Ihagee Kamerawerk Steenbergen & Co.), melynek kialakítása nagyban befolyásolta a későbbi SLR vázakat. Azért Kine Exakta volt a neve, mert 35 mm-es cine filmet használt. Érdekessége, hogy a filmtovábbító kar, a kioldó mind a váz tetőlemezének baloldalán voltak.
4. Kodak Super Six-20 1938-ból
A világ első sorozatgyártású automatikus-expozíciós (AE) állóképes kamerája volt a Kodak Super Six-20, amely jó 20 évvel előzte meg korát. Egy technológiai mérce volt. Az elektronika és a mérési technológiák fejlődésének köszönhetően a második világháború után viharsebesen terjedt az AE koncepciója.
5. Nikon F 1959-ből
A legendás Nikon F volt az első igazán profi SLR váz, melyet gyártásának kezdetétől egy csúcsminőségű, professzionális SLR rendszer alapjaként fogadtak el. Relatív apró módosításokkal 14 éven keresztül maradt gyártásban. A Nikon ennek a váznak köszönhetően vált a profi 35 mm-es rendszerek piacvezető gyártójává, amit az AF-éra kezdetéig a Canon sem nagyon tudott megzavarni. Fő jellemzői: szemrevaló, ellenálló külső, megbízható működés és moduláris dizájn (kivehető pentaprizma, külső csatlakoztatható mérőrendszer). De nem elenyésző tény az sem, hogy az F bajonettje a mai napig használatos a Nikonnál.
6. Asahi Pentax K1000 1977-ből
A Volkswagen Bogár a 35 mm filmes SLR fényképezők közt, s talán egyben minden idők legsikeresebb alaptudású tanulógépe az Asahi Pentax K1000. Egyszerű, elegáns, manuális a K1000, ami tulajdonképpen lelkiekben ugyanaz, mint a Pentax Spotmatic F. Jó tudású és kedvező árú gép, amit több mint 20 évig gyártottak (korábban Japánban, majd később Kínában). A használtpiacon még mindig jól tartja az árát annak ellenére, hogy rengeteget gyártottak belőle.
7. Minolta Maxxum 7000 1985-ből
A világ első, magába a vázba épített AF rendszerrel rendelkező SLR gépe bejelentésekor igazi szenzáció volt; fenomenális eladási sikereket ért el vele a Minolta, s került így általa technológiai előtérbe. A full extrás 35 mm-es SLR passzív AF rendszert és motort alkalmazott, ami az objektívekhez csatlakozva hajtotta annak lencsemozgató mechanikáját. Viszonylag gyors volt ennek az AF rendszernek a működése, de persze esélytelen lenne egy közvetlen összehasonlításban a legújabb (d)SLR gépekével. A Maxxum volt az a rendszer, ami megadta a mai Sony Alpha dSLR gépek mechanikai alapját és bajonettjét.
8. Sony Mavica 1981-ből
Az eredeti Mavica még nem volt teljesen digitális kamera. Alapvetően „televízió-kamera” volt, ami tévé minőségű (NTSC felbontású) állóképeket rögzített kéthüvelykes floppy lemezekre (Mavipaks). Zárrendszere csupán egyetlen értéket, az 1/60 mp-et ismerte, CCD-je 10 x 12 mm méretű volt 570 x 490 pixeles felbontással. A Sony akkori PR csapata következőt állította (és nem is lódítottak) a rendszerükről: „A Mavica rendszer nem használ filmet, ezért nincs szükség előhívási és nyomtatási folyamatokra, melyek a hagyományos vegyi fotózás elengedhetetlen részei. Ez az új kamera a fényképészet koncepciójának és technológiájának alapvető megváltoztatásával korszakalkotó fejlesztést képvisel.”
9. Kodak DCS 100 1991-ből
A Kodak DCS 100 volt az első olyan tükörreflexes digitális fényképezőgép, ami Átlag Péternek is elérhető volt – már, ha a nevezett illetőnek volt fölösleges 30 000 dollárja. Ennyibe került ugyanis az a luxus, hogy egy átalakított Nikon F3 analóg vázba egy 1,4 MP-es CCD-t (20,5 x 16,4 mm) tegyenek. Ráadásul a DCS 100 működtetéséhez (a képek megjelenítése, mentése például) szükséges volt egy nagy, ormótlan külső egység, amibe még 200 MB flash memóriát is pakoltak (gondolj bele, hogy 200 MB 20 évvel ezelőtt önmagában mennyibe kerülhetett, mikor 1996-ban 4 MB EDO RAM volt 16 000 forint – erre pontosan emlékszem, mert ennyivel kellett felbővítenem a 486-os gépemet, hogy elinduljon rajta a Doom 2). A relatív kicsi szenzor azt jelentette, hogy a kisfilmes 28 mm-es objektív 80 mm-esnek megfelelő látószöget adott (2,85x crop). Ezen „hátulütők” ellenére megvolt a megfelelő érdeklődés a gép iránt, így utódja, a DCS 200 is fogyott..
10. Kodak DC 210 1998-ból
Ahogy közeledünk a jelenkorhoz, úgy változott a gépek felbontása és ára. Előző érték felfelé, míg utóbbi lefelé tendált. A Kodak DC 210 volt az első 1 MP-es konzumer gép, amit már 1000 dollár alatt meg lehetett vásárolni. CCD szenzora ISO 140-en működött, optikája 29-58 mm közti tartományt fedte le. Négy ceruzaelemre és CF (Compact Flash) memóriakártyára volt szükség működtetéséhez. Ez a masina volt a mai ultrakompaktok ükükükapája.
11. Nikon D100 2002-ből
Egy igazi mestermű következik a felsorolásban, amely nekem is kedvencem, bár sajátomnak sosem tudhattam: a Nikon D100, amely a filmes F80 (N80) digitális ikertestvére. APS-C méretű, 6,3 MP felbontású Sony CCD képérzékelője volt, a váztest polikarbonátból készült és rendelkezett beépített vakuval is. Zársebessége 1/4000-30 mp között volt állítható, rendelkezett B-idővel, érzékenysége ISO 100 és 1600 között volt használható. A gép hátoldalán egy 1,8”-os LCD tette a dolgát, ami sem méretben, sem felbontásban nem tud versenyezni a mai kijelzőkkel. Az anno 1600 dolláros áron megvásárolható fényképezőt még ma is sokan használják világszerte, pedig már igencsak öregecske.
12. Canon EOS Digital Rebel (300D Európában) 2003-ból
Az első digitális SLR fényképezőgép, amit a híres (hírhedt?) EF-S 18-55 mm F3.5-5.6 kitobival már 1000 dollár alatt meg lehetett venni. Gyakorlatilag ez a masina indította be a gyártók fantáziáját, hogy ne csak méregdrága, extra tudású vázakra koncentráljanak, hanem az olcsó, nagy tömegek számára elérhető szegmenset is kielégítsék. A 6 MP felbontású CMOS szenzoros gépet vitték mint a cukrot, képminősége a fentebb említett Nikon D100-nál is már valamivel jobb volt (főleg magasabb ISO értékek mellett).
Az eredeti anyag 14 készüléket említ, de szerintem a maradék kettő (Apple iPhone és Sony Alpha SLT-55) annyira nem korszakalkotó, hogy fentiekkel egy lapon lehessen említeni őket. Kétségkívül elindított valami újat a Sony a rögzített tükrös gépeivel (SLT sorozat), de hasonló elven működő masinákkal már korábban is találkozhattunk (Olympus E-10/20), noha azok nem voltak cserélhető optikások. Az Apple iPhone meg szerintem maradjon meg a „más” kategóriának, amivel fényképet is lehet készíteni. Te, kedves olvasó, mit gondolsz? Milyen gépekkel lehetett volna még kiegészíteni a sort? A fentiek valóban megérdemlik, hogy a hírességek falára kitegyük őket? Ha van észrevételed, nagyon szívesen elolvasom az írás hozzászólásai közt!
