Egyre több „tégla és malter” (a „brick and mortar” kifejezés analógiájára) fotósbolt kénytelen bezárni kapuit, mert az online vásárlás egyre nagyobb mértékben terjed. A termékek boltokban való felhalmozásához nagy alaptőke kell, gyors az elévülés és drága a szakértő eladói munkaerő. Mennyivel egyszerűbb és olcsóbb egy webshopot üzemeltetni, ahol a teljes felelősség a vásárlóé! Nem kell szaktanácsot adni (a sok hozzáértő úgyis a fórumokban osztja – ingyen – az észt..), nem kell mosolyogni és a vevők rigolyáival foglalkozni. A kuncsaft pedig az otthoni puha, seggesre kiült fotel kényelméből csak kattint párat és már úton is van felé a beikszelt áru, ami egy-két napon belül a ház ajtajához meg is érkezik – vagy nem. Történetünk utóbbi esetről szól, azaz arról, hogy milyen kellemetlen meglepetés érheti azt, aki még arra is lusta, hogy személyesen vegye meg új játékait.
Főhősünk – nevezzük Bumbinak – ráadásul nem is egyszer, hanem kétszer esett pofára, méghozzá ugyanazzal a forgalmazóval, aminek nevét most nem említem, mert hazai viszonylatban amúgy is ismeretlen. Íme, a történet:
Bumbi egy Canon EOS 30D-vel fotózgatott az elmúlt hat évben, majd végre vett egy nagy levegőt, s elszánta magát egy hatalmas minőségbeli ugrásra: rendelt egy EOS 5D Mark III vázat és egy EF 24-105 mm F4L IS USM objektívet. Izgatottan várta a futárt, aki végre ki is vitte neki az áhítattal várt csomagot. Bumbi annyira izgatott volt, hogy – szerencséjére – felvette az „unboxing” (kicsomagolás) menetét Apple iPhone 5 telefonjának kamerájával (ez komoly, kihangsúlyozza a forrás is).
Amint azt a fenti képeken láthatjuk, Bumbi háromezeriksz dollárért vett magának pár fa- és kartonlapot, így az önfeledt, boldog cicafotózással még egy kicsit várnia kellett. Gyorsan felhívta a céget, ahonnan rendelte a csomagot, hogy gáz van, átverték. Rövid egyeztetés után abban állapodtak meg, hogy semmi baj, természetesen kicserélik a „hibás” pakkot. Újabb pár napos örömteli várakozás után megérkezett a „B” csomag, amit az izgatott kicsomagolás után a fentiekhez hasonló csalódás követett: újabb fa- és kartonlap adag érkezett a házhoz.
Az ügyfélszolgálattal folytatott következő párbeszéd már kevésbé barátságos és zökkenőmentes hangnemben zajlott, itt ugyanis már a csomagküldő cég is belső vizsgálatot indított, hogy mitől fogynak a parkettalapok a raktárban. Bumbinak ismét új csomagot és egy 100 dolláros búfelejtő kupont ígértek, amit azonban felháborítónak tartott és nem fogadott el. Az üzlet ügyfélszolgálati menedzserével folytatott beszélgetés során sem sikerült nagyobb, jobb kártérítést kiverekednie, a menedzser hitvallása szerint ugyanis „a 100 dolláros kupon így is a legnagyobb értékű, amit valaha adtak ügyfélnek”. Bumbi és a cég között így egy 11 éves boldog együttműködés tört ketté; egyelőre még nincs vége a csetepaténak, várjuk a fejleményeket. Aki kíváncsi a részletes szájhabzásra, az angolul elolvashatja azt a forrásként megjelölt oldalon. (Forrás: fstoppers.com)
