Az Android operációs rendszer adta szabadság óriási előrelépést jelent. Gondoljunk csak bele: nem kell többé külön számítógép fényképeink utófeldolgozására, hanem a különféle alkalmazásokkal szinte mindent gépen belül elvégezhetünk. Sőt, egy-egy rendszerfrissítéssel akár teljesen meg is újulhat fotómasinánk, így nem kell mindig újat venni a már megszokott, megszeretett gépváz helyett. Ráadásul az Androidra bárki fejleszthet, akár magunk is írhatunk rá programot (például egy újfajta színszűrőt, vagy egy önálló, teljes képszerkesztőt) – a lehetőségek végtelenek.
A jelenlegi kínálat (ha jól emlékszem) összesen 4 db Androidos gépből áll (3 Samsung, 1 Nikon), azonban ezek még nagyon „az út elején járnak”. Tulajdonképpen nem az Androiddal van a baj, hanem a koncepcióval (itt is inkább koreaiak elképzeléseivel): a mostani masinákat túlzottan az okostelefonok használatához szeretnék igazítani, ami nagy hiba. Ha egy fényképezőgép teljes kezelőfelülete kizárólag egy érintőképernyőből és a kioldóból áll, az se nem ergonomikus, se nem praktikus. Miért ne lehetne meghagyni a hagyományos tárcsás, nyomógombos felépítést, hogy a fontos funkciók (ISO, fehéregyensúly, expozíció kompenzáció, rekesz/zár, fénymérés stb.) mind dedikált vezérlővel rendelkezzenek és emellett Androidra építkezni? Szinte az összes gyártó demonstrálta már, hogy az érintésérzékeny kijelzőnek nem kell hatalmasnak lennie (3, maximum 3,2” untig elég) ahhoz, hogy tapicskolással is jól kezelhető legyen a gép.
A tegnap bemutatott Samsung Galaxy NX is egy remek gép lehetne (ahogy a képeken látom, például a markolata bitang kényelmes lehet, mert kellően nagy és bőven van hely közte és a felcsavart objektív közt az ujjaknak), de a gyártó pont a termék fő csapásvonalát, azaz a fényképezést, nem hangsúlyozta ki eléggé. Szemhez emelve igazi kihívás lehet mondjuk a fehéregyensúly beállítása, vagy a megfelelő működési mód átállítása. Ha fényképezés közben ajkunkkal, vagy orrunkkal hozzáérünk a kijelzőhöz, vajon elindul-e az Angry Birds, vagy elküldjük-e a „yrwhzst5hshw5&{Đt)” tartalmú sms-t egy üzletfelünknek?
A 3G/4G implementációja sem butaság. Az azonnali képküldést nem csak a Lilikék és az Andriskák facebook oldala, hanem a fotóriporterek munkaadója is teljes mértékben kamatoztathatja. Persze, akinek a zsebében ott lapul az okostelefon és a Wi-Fi-s fényképezőgép, annak eddig is csak egy lépéssel tartott tovább a frissen készített celebes, vagy háborús felvétel online publikációja.
Nálam egyelőre a kíváncsiság és a nyitottság leváltotta az ellenszenvet az Androiddal szemben. Kérdés, persze, hogyan fogják a gyártók a nyitott rendszert a fényképezéssel összepárosítani a jövőben.
Kiegészítés: jut eszembe, azt a fránya akkuidőt illene végre kitolni, mert a jelenlegi pár órás üzemidő rettentően hervasztó még az ultrakompaktoknál is, nemhogy egy tükör nélküli rendszerkompaktnál. A másik, ami még zavaró, a hosszas bootidő. Mert ha a gépet „rendesen” kikapcsolom, akkor legalább fél perc, mire feléled, ha csak szundiba megy le, akkor meg megint az akku zabálásnál kötünk ki.
