Már szinte „szokványos”, hogy magyarok is folyamatosan szerepelnek a legjobb asztrofotósok közt, így hát nem ért akkora meglepetésként, amikor ismét egy honfitársunk került be a „Hírességek Csarnokába”. Francsics László az NGC 253 jelű galaxist kapta lencsevégre, s ezzel a lentebb látható felvétellel került fel a NASA „Napi Asztrofotó” oldalára. Az NGC 253, más néven Caldwell 65, vagy Sculptor-galaxis egy spirálgalaxis a Szobrász csillagképben. A tőlünk kb. 11 millió fényévre található csillagvárost Caroline Herschel fedezte fel 1783. szeptember 23-án. A Caldwell 65 egyike a legfényesebb galaxisoknak az éjjeli égbolton, így akár binokulárokkal is könnyen megfigyelhető. Átlója 70 000 fényév, és központjában – vélhetőleg – egy szupermasszív fekete lyuk tombol. (Forrás: apod.nasa.gov)
A fotós honlapján alábbiakat írja magáról (ajánlom az oldalt, rengeteg nagyon szép és igényes fénykép látható a világegyetemünkről):
„Világéletemben építész szerettem volna lenni, mondanám, ha gyerek volnék. Most, a diplomám megszerzése után (BME Építészmérnöki, 2010) tényleg vágy lenne az építészség? Hát a fene tudja. Leginkább elérhetetlen cél, miután az építőipar összeomlott, alkotásnak lehetősége szinte semmi. Akik kicsit ügyesebbek, valahogy a szakma vonzáskörében maradtak, jómagam az Építőművészeti Doktori Iskolában. Mindeközben számomra észrevétlenül, de egyre többet foglalkoztam fotográfiával. Fotográfiával, a legklasszikusabb értelemben, főleg az egyetem évei alatt. Több pályázaton indultam, többször egy barátommal, Bokor Dániellel, és nem egyszer sikerrel. Kétszeres Országos Tudományos Diákköri különdíj, egy-két megnyert pályázat után New Yorkban tanultam két hónapon át intenzíven fotózást Révész Tamás fotóművésznél, szintén Bokor Dániellel. Majd 2009-ben részt vettem a Csillagászati Egyesület és a Mai Manó-ház által rendezett asztrofotós kiállítás szervezésében, ahol Kincses Károly fotómuzeológussal és Mizser Attilával közösen zsűriztük a képeket. Ugyanebben az évben a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában egy, a magyar csillagászati épületeket bemutató kiállítást szerveztünk egyetemi ismerőseim segítségével, melynek a fotóanyagát jómagam készítettem el. Szinte elmesélhetetlen az a mennyiségű élmény, amit ezen izgalmas épületeknek a felkutatása nyújtott a számomra.
És van még egy apró szál, ami a fotográfia tevékenységéhez fűz. Nagyszüleim faluja. 1998 óta, amikor először vettem fényképezőgépet a kezembe, igyekszem ezt a kis Baranya megyei települést, Erzsébetet fotográfia eszközeivel feldolgozni. Később ebből kiállítást szerveztünk a helyieknek, majd a képanyagot a Szófiai Magyar Intézetben is kiállítottuk. Jelenleg pedig ökofalvak fényképezésével és épületfotózással foglalkozom, amikor fotózom nagy ritkán. 2012-ben a falvak és csillagvizsgálók témájában készített fotósorozatommal megosztott első helyet értem el az Magyar Építőművészek Szövetsége által kiírt, az Év Építészeti Fotója pályázaton.
Az asztrofotózással csak nagyon későn, 2003-ban találkoztam, ma látható képeimet pedig 2009-ben épített távcsövemmel készítettem. 2009 előtti munkáimat, bár szerepeltem velük a Mai Manó házban rendezett Űrlenyomat kiállításon, nem tartom számon. (Bár némelyik megérdemelné).”