A Nikon Z-bajonettje a Z6 és a Z7 tükör nélküli rendszerkompaktokkal mutatkozott be. A gyártó külön felhívta arra a szaksajtó figyelmét, hogy a Z-bajonett belső átmérője (36 x 24 mm-es szenzorral szerelt, cserélhető objektíves géphez képest hatalmas) 55 mm, míg a bázistáv csupán 16 mm. Még mielőtt kitérnénk e paraméterek jelentőségére, hatására, nézzük, mit is jelent ez a két fogalom.
A bajonett belső átmérője
A bajonettnek, avagy annak a foglalatnak a belső átmérőjét, amire az objektíveket felcsavarjuk, a két egymástól legtávolabb eső pontján mérik. A Nikon F-bajonettes tükörreflexes gépek esetében ezt 59 évvel ezelőtt 44 mm-ben határozták meg. Ezzel szemben ez az érték a Nikon Z-bajonettes fényképezőgépeknél a fentebb már említett 55 mm, tehát nagyobb átmérőjű, natív objektíveket lehet felcsavarni rá.
A bázistávolság
A bázistávolság a film, azaz manapság a szenzor felülete és a bajonett síkja közti távolság. A tükörreflexes fényképezőgépek esetében nagy bázistávra volt szükség, hogy a tükörmechanika elférjen a tüköraknában. A tükör nélküli fotómasinák esetében már nem beszélünk tüköraknáról, hiszen sem tükörmozgató mechanizmus, sem tükör, sem pedig optikai kereső nem található a készülék belsejében. A szenzorakna mélysége éppen ezért sokkal sekélyebb lehet, így a bázistávolság is (jellemzően) kisebb, mint a dSLR masinák esetében. Minél kisebb a bázistávolság, annál vékonyabb (ezzel együtt könnyebb) lehet a fényképezőgép. A Nikon F-bajonettes készülékeknél 46,5 mm volt a bázistáv, míg a Nikon Z-bajonettes gépek esetében ez az érték már csak 16 mm.
A bázistávolság azonban nem csökkenthető a végtelenségig, hiszen a bajonett és a szenzor között még több alkatrész is megtalálható. Ilyen például a képérzékelő előtti üvegréteg (aluláteresztő szűrő, védőüveg-réteg stb.), és a redőnyzár.
Miért lett pont 55 mm-es a Nikon Z-bajonett átmérője? Nos, minél nagyobb egy foglalat átmérője, annál több fény tud áthaladni azon, annál nagyobb kezdő F-értékű objektíveket lehet hozzá tervezni. Ha azonban túl nagy a foglalat átmérője, akkor a lencserendszerek is túl nagyok, nehezek lesznek, ami ellentmondana a MILC-ek egyik előnyének, a „kicsi és könnyű” felépítésnek. Az adott szenzormérethez a mérnökök számítása szerint tehát pont ez az 55 mm-es átmérő jelenti az optimális megoldást. A Z-bajonettel akár F0.95-ös kezdőértékű objektíveket is használhatunk a Z-fényképezőgépeken úgy, hogy tökéletes képminőséget kapunk (a képszéleken alacsony lesz a torzítás és a peremsötétedés, azaz vignettálás).
Alábbi kisfilmben Atsushi Suzuki, a Nikon egyik mérnöke magyarázza el a fentieket még egyszer, ábrákkal és rajzokkal szemléltetve:
