Szinte napra pontosan egy hónappal ezelőtt mutatta be legújabb gyöngyszemét a Sigma: az APS-C méretű képérzékelők elé tervezett 10-18 mm F2.8 DC DN | Contemporary ekvivalens 15-27 milliméteres tartományt kínál táj-, rendezvény és épületfotózáshoz. Már a bejelentő hírhez kapott termékfotókon is látszott, hogy ismét egy minőségi, „tömör gyönyör” lencserendszerrel lett gazdagabb a gyártó palettája. Aztán végre hozzám is eljutott a japán gyártó kis zoomja, hogy alaposan letesztelhessem nektek. Még mielőtt belevágnék az elemzésbe, lássuk a legfontosabb műszaki paramétereket:
A Sigma 10-18 mm F2.8 DC DN | C optikai formulája tíz csoportba rendezve összesen 13 lencsetagot tartalmaz, ahol 3 db FLD, 1 db SLD, illetve 4 darab aszférikus kialakítású (ezeknek a különleges elemeknek például a színhiba korrigálásánál lesz fontos szerepük). Az élességállítás belsőleg történik, így fókuszáláskor az objektív hossza nem változik, a frontlencse nem forog. Az optika léptetőmotorjának hála rendkívül gyors és precíz élességállításra képes, működése hangtalan. Mint a Sigma korábbi Contemporary termékei, úgy ez is 100%-ban kompatibilis a fényképezőgépek különféle korrekciós funkcióival, amelyek – értelemszerűen – kizárólag a fotómasina által létrehozott JPEG állományokra vannak hatással.
A Sigma 10-18 mm F2.8 DC DN | C nem csak apró, hanem kifejezetten könnyű is, ezért tökéletes egyensúlyban lehet a kisebb vázakkal is: tömege 260 gramm, terjedelme 72,2 x 62 mm. A gyártó (egyelőre?) FujiFilm X, Leica L, illetve Sony E-bajonettel kínálja ezt az újdonságot. A kis lencserendszer 109,7-76,5°-os látószög-tartományt kínál APS-C szenzoron, legszűkebb rekesznyílása F22, legkisebb tárgytávja 11,6-19,1 cm (gyújtótávolságtól függően), szűrőmenetének átmérője 67 mm.
A Sigma új zoomja kompatibilis a fotógépek DMF és AF+MF funkcióival, illetve Sony esetében az AF speciális módjaival. A frontlencsét az úgynevezett „Super Multi-Layer Coating” bevonattal gőzölték fel, ami kontrasztosabb, „keményebb” rajzot biztosít, illetve a becsillanások és szellemképek elkerülését szolgálja. Az L-bajonettes verziónál a fókuszgyűrű működését átválthatjuk lineárisról nem-lineárisra is. Természetesen ez a Sigma objektív is használható a gyártó USB DOCK UD-11 dokkolójával, amennyiben az L-bajonettes verziót vásároltuk meg.
Érdekesség: az objektív hosszabb lesz 10 milliméteres állásban
A blende íriszét egyébként hét darab, lekerekített alakú lamellából alakították ki, ami kellemes háttérelmosást biztosít (igaz, ez annyira nem létfontosságú egy ultra nagylátószögű lencserendszernél). Bár a Sigma 10-18 mm F2.8 DC DN | Contemporary nem kifejezetten szakadó esőbe, vagy porviharba való, azért az alapvető szigetelést itt sem mellőzték: a bajonettet gumigyűrű veszi körbe, ami azért megakadályozza a szenzor porosodását.
Figyeljük meg, hogy a hátsó lencsetag nem lát el szigetelő funkciót, zoomoláskor behúzódik a tubusba
A Sigma 10-18 mm F2.8 DC DN | Contemporary objektívet full frame szenzoros Sony A7 III fényképezőgépemmel teszteltem, ami automatikusan APS-C képvágásra váltott. A menüben aktiválni lehetett volna a képkorrekciós funkciókat, de mivel kizárólag RAW-ban fotózom, ezért ezek bekapcsolását mellőztem. Később, az Adobe Camera RAW-val (v16.0.0.1677) végzett konverzió során bekapcsoltam a képkorrekciós profilt, az állományokat pedig 10-es minőségű JPEG fájlokká alakítottam. A konverzió során csupán az expozíciót korrigáltam, ahol szükség volt erre. Még a képminőség elemzése előtt megmutatom, hogyan fest a kis optika a Sony vázon:
A képmintáknál (lásd lentebb) aktiválva volt az ACR profil, de a tesztképek (tesztábrák) esetében kikapcsolva hagytam azt, hogy a lehető „legnyersebb” formáját láthassuk a képminőségnek. És még így sem kellett csalódnom a kis Sigmában, ahogyan azt látni fogjátok. Első körben a geometriai torzításokra voltam kíváncsi:
A fenti animáció tehát a képkorrekciós ACR profil nélküli rajzot mutatja. Itt látszik, hogy – ultra nagylátókra jellemzően – hordótorzítással találkozhatunk, ami 14 mm-nél teljesen megszűnik, majd 16 mm-től enyhe párnatorzításba vált át.
A képkorrekció bekapcsolásával teljesen más képet kapunk: értelemszerűen teljesen kiegyenesednek a görbületek, és a teljes tartományban geometriai torzulásoktól mentes képet kapunk. A korrekció hatására nem láttam képminőség-romlást a széleken, vagy a sarkokban.
A fókuszlégzés látható, de nem hatalmas mértékű, de azért a filmkészítőknek oda kell figyelniük erre a hatásra fókuszhúzáskor.
A Sigma 10-18 mm F2.8 DC DN | C képe parfokálisnak tűnik, de bevallom, még kinagyítva sem tudom százszázalékos bizonyossággal kijelenteni a biztosat. Ilyen nagylátószögű optikánál – főleg, ha rekeszelünk egy-két FÉ-t – egy bizonyos távolság után már minden fókuszba kerül. A fenti animáció F2.8-on készült a teljes tartományban – te látod, hogy valahol elmozdul a fókuszsík?
Zoomoláskor a kis Sigma remekül megtartja a középpontot, átkomponálásra nem lesz szükségünk, ha csak a gyújtótávolságot változtatjuk meg képelékor.
10 mm-en F8 körül szűnik meg a peremsötétedés
12 mm-en F4.0-től konstans a vignettálás mértéke
14 mm-en is F4.0-től már konstans a vignettálás mértéke
16 mm-en F5.6 után tisztulnak ki teljesen a kép sarkai
18 mm-en F4.0-tól nincs peremsötétedés
Bár már korábbi cikkeimben utaltam rá, hogy menyire nehéz egy ultra nagylátószögű objektív tesztelése – főleg a tesztábrán mért képélesség szempontjából -, azért álljanak itt a Sigma 10-18 mm F2.8 DC DN | Contemporary lencserendszerrel lőtt fotók. A képek elkészítésekor +1 FÉ expozíciókompenzációt választottam, az ACR profil pedig ki volt kapcsolva:
10 mm
12 mm
14 mm
16 mm
18 mm (kattints!)
A Sigma optikája kifejezetten jól teljesített: 10 milliméteren már teljesen nyitott blende mellett is éles, kontrasztos rajz fogadott, ami egészen a képsarokig kiterjedt. A rekeszeléssel csupán a sarkokban látható peremsötétedés hatása csökkent, élesebb, kontrasztosabb nem lett a rajz. A Sony A7 III vázon kb. F16-os blendeérték mellett jelentkezett a diffrakció hatása. 12 milliméteren a sarkokban lehetett látni egy leheletnyi lágyságot F2.8-on, de ez F4-re szűkített írisznyílásnál már elmúlt. 14 mm-en végig, mindenhol borotvaéles, kontrasztos rajz fogadott. 16 mm-es gyújtótávolságon, F2.8 mellett jót tett a rajznak egy FÉ-nyi rekeszelés: F4-re állított blende mellett makulátlan látvánnyal szembesültem. 18 mm-en, a gyújtótávolsági tartomány végén, szintén hibátlan képpel állhattam szemben; a blende szűkítése F4-re csupán az extrém sarkokban hozott javulást.
Nem tudom, mit és hogyan ügyködtek az optikát összeállító mérnökök, de a 10-18 mm F2.8 DC DN | C nagyon jól viseli az erős szembefényt is: becsillanásokkal nem találkoztam a használata során. Ha a Napot is belekomponáltam a képbe, minimális kontrasztvesztésen kívül semmi „képromboló” hatást nem tapasztaltam. A képmintákat ide töltöttem fel.
Kattints!
Értékelés
Kérlek, kedves Sigma, alkosd meg a 10-18 mm F2.8 DC DN | Contemporary full frames lapkák elé való változatát is! Mármint maradjon a 10-18 mm, a legtágabb blende – egye cica – lehet F4.0 is a teljes tartományban, sőt, még az sem baj, ha marad a „Contemporary” besorolás. Ugyanis az „Art” felirattal már nem nagyon lenne mit javítani ezen a szépségen, legfeljebb a szigeteltség lenne komolyabb. Mert a Sigma 10-18 mm F2.8 DC DN | Contemporary rajza, fókuszsebessége és építési minősége kifogásolhatatlan, sőt, a látottak és tapasztaltak után a bruttó 270 000 forint körüli ára is kifejezetten kedvezőnek mondható. Kinek és milyen feladatokra ajánlható ez a lencserendszer? Nos, vloggereknek, táj- és épületfotósoknak, de F2.8-as kezdő blendeértékének hála akár rendezvényfotózásra is remekül beválhat a japán gyártó csöppsége. Biztos akadnak majd felhasználók, akik hiányolják a beépített képstabilizációt, de a mai modern vázak saját rendszereikkel már nagyon jó hatékonyságot el tudnak érni; a teszt során számomra ennek a funkciónak a hiánya nem volt annyira fájó. A Sigma 10-18 mm F2.8 DC DN | Contemporary színvisszaadása remek, nagyon jól ellenáll a becsillanásoknak, és színhibákkal sem nagyon kell bajlódni. Talán egy AF/MF kapcsoló feltehette volna a cseresznyét a torta habjára. Tőlem azért jár neki a „Kedvenc” biléta!
Sigma 10-18 mm F2.8 DC DN | Contemporary
A Sigma 10-18 mm F2.8 DC DN | Contemporary objektívet a gyártó hazai képviseletétől kaptam kölcsön a tesztre. A termék honlapja itt található.
