A nagy New York-i Nikon kaland – harmadik rész

Kedves olvasóim! A szálloda siralmas netelérése miatt most nem tudok képeket feltölteni, pedig nagyon szépek is készültek. Ezt a hiányosságot (is) amint lehet pótlom, de szíves türelmeteket kérem! Ráadásul otthonról komolyabb beszámolóval is szeretnék nektek kedveskedni, hogy rengeteg fényképpel pótoljam a jelenlegi hiányosságot. Ráadásul készül a Nikon D800 tesztje is, ami a jövő hét vége felé készül el, ezt majd a Prohardveren olvashatjátok!
Utunk harmadik napja ígérkezett talán a legérdekesebbnek, bár előre semmit nem tudhattunk a menetéről, mert a szervezők meg szerettek volna lepni minket minden egyes lépéssel. Mindig csak a konkrét program előtt árult el róla valamit az amúgy osztrák származású, tizeniksz éve New Yorkban élő útikalauzunk, aki gyakorlatilag minden kérdésre tudta a választ, bármit is kérdeztünk tőle a várossal kapcsolatban (plusz politika, plusz művészet, plusz…).
A reggelivel ma kivételesen sietni kellett, mert az első célpontot 8.15-kor közelítettük meg. Tegnaphoz hasonlóan, most is buszos városnézéssel kezdtük, ami látványos és érdekes volt. A nézelődés most a híres Wall Street-en zajlott, majd onnan elevickéltünk a reggeli csúcsforgalmat totálisan kiélvezve a graffiti Mekkájához, a híres 5pointz helyhez (otthonról majd részletes beszámolóban fogom részletezni az itt felmerülő kérdéseket, egyelőre hajt a Tatár és nem tudok oldalakat írni egy-egy nevezetességhez, pedig kellene). A graffiti scene két „atyjával” ismerkedhettünk itt meg, akik a résztvevőket is beavatták egy gyorstalpaló során a festékszórás alapjaiba. Így már mindenki stabil tudásra alapozhatta saját falfirkáit, ugyanis nekünk kellett kiegészíteni egy korábban felvázolt Nikon festményt. Részese lehettünk még a Hipp-Hopp kultúra zenéjének is: élőben adtak nekünk ízelítőt belőle.
Még ebéd előtt elvittek minket a híres Gleason’s Gym edzőterembe, ahol a kedvünkért egy világ- és egy megyei bajnok boxolónő állt a ringbe. Itt próbára tehettük a Nikon D800 magas ISO értékeit és AF-rendszerét, ami már -2 FÉ-től képes megfelelően teljesíteni.
Ebédünket a Café de la Esquina étteremben fogyasztottuk, ami amellett hogy rendkívül hangulatos, de sötét is volt. Itt volt alkalmunk a világ többi részeiről érkezett profi videósokkal és fotósokkal beszélgetni, rengeteg érdekes információ cserélt gazdát többek között a Nikon D800 kapcsán. A finom ebéd után a Hudson folyó partja felé vettük az irányt; korábban csak annyit mondtak, vigyünk magunkkal útlevelet is, mert lehet, hogy kelleni fog (nem kellett végül).
Fantasztikus helikopterezésben volt részünk, s bár be kell vallanom, kicsit féltem a repüléstől, az elmúlt napokban kapott inger-tenger után már lazán vettem a sétarepülést Manhattan mellett. Szerencsére még épp volt annyi „film” a gépemben, hogy a legérdekesebb, legfontosabb látnivalókat megörökítsem, ugyanis hátizsákot nem vihettünk fel a levegőbe és én meg benne felejtettem a memóriakártyákat..
Ezután még akinek volt kedve, az a csoporttal tarthatott egy rendkívül népes és közismert piactérre (Chelsea), de akinek nem, az mehetett a szállodába, hogy majd egy órával később közösen elinduljunk a Tribeca Grill Restaurantba vacsorázni. Itt este 21.30-ig tartott a program, ami után buszok vittek minket vagy a hotelbe, vagy a Time Square-re. A nagyon sűrű és fárasztó nap miatt a csoport többsége inkább pihenőre tért, hogy majd másnap menjen el a nevezetes helyekre.
Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...