Érdekel, milyen a Sony A7S mozgókép-minősége ISO 40 000 mellett gyertyafényben?

Akkor nézd meg a lentebbi videót! A Sony A7S full frame szenzorának felbontása csupán 12 MP, ami kevésnek tűnhet napjaink 16, 24 és 36 megapixeles gépei mellett, de azt be kell látni, hogy magas érzékenységen, gyér megvilágítás mellett nincs jobb, mint a hatalmas szenzor/alacsony felbontás páros! A Sony nem titkolta már korábban sem, hogy az A7S jelű készülékét elsősorban videográfiára hegyezte ki; ez igen jól látszik azon a próba videón is, amit a marimoRECORDS szakijai készítettek. Csupán egyetlen egy gyertya fénye mellett, ISO 8000 – 40 000 közötti tartományban mutatják be a gépezet képességeit, amit érdemes megnézni:

sonya7s

sonya7s2

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...

  • Ez a videó – sajnos – legfőképp egyetlen dolgot illusztrál, de azt ékesen: milyen gyalázatosan gyenge hatásfokúak még mindig az akár legkorszerűbb képfelfogó szenzorok.
    Elméletileg ugyanis abszolúte édesmindegynek kellene lennie a zaj szempontjából, hogy ugyanarra a szenzorméretre 12 vagy épp 36 MP-t zsúfoltak-e. Feltéve ugye, hogy ugyanarra a standard felbontásra méretezik le a végeredményt. Főleg ezen a területen várom az áttörést az elkövetkezendő 5–10 évre.

    • Graf Almassy

      Ha feltételezzük, hogy a Föld lapos, akkor a hajóknak a világ végén le kell esniük valahol.

      Feltételezhetjük azt is, hogy a képzajnak csak egyetlen fajtája van és az jól visszafogható az A/D konverzión átesett jel tömörítésével (jelen esetben pixel eldobásos átméretezéssel).

      De egyébként egy Youtube-ra feltöltött, agyontömörített, moslék minőségű videó alapján egyetlen ember sem vonna le messzemenő következtetéseket.

  • vp

    Hát ez biz’ nem így van. Nagyobb méretű pixel adott idő alatt több fényt képes begyűjteni, mint a kisebb. A 36 mp-es gépek relatív apró pixeleiből gyenge fényben értékelhető jelet kicsiholni sokkal nagyobb elektronikai bravúr. Ezért működhetnek jobban az alacsonyabb pixelszámú érzékelők gyenge fényben. Ez a helyzet.

    • Ezek szerint nem érted. Pedig kihangsúlyoztam, hogy a 36 MP-t is leméretezzük, utána értékeljük ki zaj szempontjából.
      Egy nagyobb méretű pixel amúgy pont annyi fényt képes begyűjteni, mint négy darab négyszer kisebb pixel. Elméletileg legalábbis, ha szigorúan a felületet vesszük. Az viszont már kizárólag a jelenlegi technológia tökéletlensége, hogy a négy pixelt egybe összevonva a tiszta elektronikai zaj nagyobb lesz, mintha egyetlen, négyszer akkora pixelünk lenne. Valamint az is gond, hogy a pixelek között hézag van, ami megint csak a kis megapixelnek kedvez.
      De a fenti problémák a technológia fejlődésével tetszőleges mértékben kiküszöbölhetőek. Így – pont, ahogy írtam – IDŐVEL (bizonyos ésszerű határokon belül természetesen) nem szabadna lényeges különbségnek lenni mondjuk egy 12 MP-es illetve egy 48 MP-es, de 12-re leméretezett kép zajszintje között, ha ugyanakkora a szenzorfelület.

      • pa

        Ez nem így van, bár nem ég és föld a különbség, de egy nagyobb pixel több fényt képes begyűjteni, szélesebb az elérhető dinamikatartomány (pl. nagyon sok fénynél később lesz clipping, a kisebb pixelek nem tudnak akkora mennyiséget befogadni).

        És vajon a 36MP folyamatos állandó kiolvasásához mekkora pufferre és processzorra van szükség, illetve mekkora hőt termel és mennyit fogyaszt? Állóképek esetén ez még megvalósítható ha valaki PC-n dolgozza fel a RAW file-okat, de videónál ez nem tud így működni.

        Emiatt szinte az összes sok megapixeles gépben nem is olvassa ki folyamatosan az egész szenzort sem Liveview-nál, sem pedig videó felvételnél, csak bizonyos sorokat ami, sokkal nagyobb zajt és egyéb DSLR videóknál ismert problémákat okoz. Vagy pl. az 5D Mark III esetében egy erős AA szűrőt kell a szenzor elé tenni ami megszüntet bizonyos problémát, de valamelyest csökken a kép és videó felbontása.

        Videóra egy relatíve kisebb pixelszámú képérzékelő mindig jobb lesz valamivel (nem csak a zaj miatt), két fő dolog van, ami később érkezik majd, az egyik a global shutter a másik meg a RAW videó (ezen a gépen 8 bites a videófeldolgozás külső felvevővel is, ami sajnos valamit elvesz a szenzor képességeiből, de legalább van S-log).
        De a Canon és a Sony inkább visszatartja ezeket, amíg lehet, mert elég nagy érvágás lenne a professzionális videókameráiknak az ilyen gépekkel szemben.

        • egy nagyobb pixel több fényt képes begyűjteni, szélesebb az elérhető dinamikatartomány (pl. nagyon sok fénynél később lesz clipping, a kisebb pixelek nem tudnak akkora mennyiséget befogadni).

          Ez valóban így van, csakhogy nagyon sok fénynél pont négyszer annyi fényt is kap, mint a 4× kisebb pixel, magyarán az előnye semmivé foszlik. Tehát (ismétlem) elvileg a dinamikatartománynak nem kellene függnie a pixelmérettől (ésszerű határokon belül, természetesen). A gyakorlatban természetesen függ, de főként azért, mert a pixelek közötti „gap” nagyon lerontja a magas megapixelű szenzorok hasznos felületét.

          És vajon a 36MP folyamatos állandó kiolvasásához mekkora pufferre és processzorra van szükség, illetve mekkora hőt termel és mennyit fogyaszt? Állóképek esetén ez még megvalósítható ha valaki PC-n dolgozza fel a RAW file-okat, de videónál ez nem tud így működni.
          Emiatt szinte az összes sok megapixeles gépben nem is olvassa ki folyamatosan az egész szenzort sem Liveview-nál, sem pedig videó felvételnél, csak bizonyos sorokat ami, sokkal nagyobb zajt és egyéb DSLR videóknál ismert problémákat okoz. Vagy pl. az 5D Mark III esetében egy erős AA szűrőt kell a szenzor elé tenni ami megszüntet bizonyos problémát, de valamelyest csökken a kép és videó felbontása.

          Igen, és ezek a tipikus problémák, melyek a technológia fejlődésével tetszőleges mértékben csökkenthetőek. Pont, amit mondtam. Azaz, nem azt állítottam, hogy már most mindegy, hanem azt, hogy épp az, hogy nem mindegy, jelzi a technológia kiforratlanságát.

          • pa

            Szerintem nem ezért függ, a 36MP-es A7R szenzora is “gapless” rendszerű, az A7 24MP-ese nem, bár ez se jelent sok különbséget.
            Atfogalmazva úgy kell elképzelni ezt mint egy vödröt ami vizet (fényt) gyűjt és a mennyiség az információ.
            A nagyobba “többféle” mennyiség, amit bele lehet tölteni. A négy kisebb pixel hamarabb megtelik (kiég) a túl sok fény hatására, (mindanégyben) elvész az információ, míg az egy nagyobb méretűben magasabb a limit, a felbontás persze kisebb, de emiatt jobban képes gyűjteni a fényt (ha ugyanolyan generációs érzékelőkről beszélünk).
            Ilyen alapon a FF-nek se lenne előnye az m43-mal szemben dinamika és színek terén, pedig egyelőre van, egyáltalán nem elhanyagolható mértékben.

          • De a négyszer nagyobb vödörbe négyszer olyan gyorsan telik a víz, mivel a pixel hasznos felülete pont négyszer nagyobb! Tényleg ennyire nem egy nyelvet beszélünk?

          • pa

            Igen mivel nem a felületről beszéltem, hanem a “mélységről” nyilván nem 1:1-ben kell elképzelni de mindegy hogy fogalmazom, a lényege akkor is az, hogy nagyobb pixelmérettel rendelkező érzékelő a kisebb felbontás mellett jobban, hatékonyabban (szélesebb mennyiség-tartományban) képes begyűjteni a fényt, ezek a tények…

          • De nem azért, mert ez a nagyobb pixelmérettel rendelkező érzékelő inherens tulajdonsága lenne, hanem, mert a jelenlegi (igencsak tökéletlen) szenzortechnológiáknak ez az elrendezés kedvez! Nagyon nem ugyanaz.

  • vp

    Nem szoktam tényekről vitatkozni. A tények azok tények. Nekem meg az, hogy igazam van-e vagy nincs, egyáltalán nem fontos.

    • Akkor szerinted mi is az a tény, amitvel én sikertelenül próbálok szembemenni? Komolyan, na, nem értem.

  • madgie

    Az megvan, hogy ez az (elsősorban videóra kihegyezett) gép pont azért tud csak 12 megapixelt, mert a 16:9 crop ebből pixelpontosan 4k kimenetet ad? Nem kell leméretezni, nem kell pixelösszevonást alkalmazni.

    • vp

      A Canon EOS C500 egy 4K-képes kamera, a hasznos pixeleinek száma: 8,85 millió…