Egy pár furcsa törvény miatt csomó pénztől esett el eddig David Slater természetfotós, akinek valószínűleg leghíresebb, legismertebb képe egy Makákó önarcképe, ami azóta is „szabadon” kering a neten – nagyrészt a Wikimedia szerzői jogok értelmezésének hála. Egy interjú során Slater elmesélte a fénykép keletkezésének hátterét, és azt, hogy miért ragaszkodik foggal-körömmel az igazához.
David Slater küzd az igazáért
„Részben beállított helyzet volt egy csipetnyi szerencsével – a majmok követtek a háromnapos expedíció során, s végül annyira megszoktak, hogy testközelbe kerültek, kíváncsiskodtak – lenyűgöző élmény volt. De még mindig szükségem volt arra a bizonyos fotóra, arra a teljes arcos képre – egyrészt a magam örömére, másrészt az ügynöknek, aki aztán a fajfenntartás érdekében kampányolhat. De ez egészen addig nem valósult meg, amíg maguk [a majmok] nem készíthették el maguk a fotót. Ehhez a fényképezőgépet felállítottam egy állványra, csatlakoztattam rá a vezetékes távkioldót, elsétáltam pár méterre, megvártam, míg odaléptek a gép elé és elkezdtek játszani az önkioldóval, és bingó! Meg volt a kívánt fotó.” – mondta a fotós.
„Ők [a Wikimedia] azonban úgy gondolják, hogy ez a fénykép szabad felhasználású, hiszen egy majom készítette azt. Nem veszik figyelembe a fáradtságos háttérmunkát, a tudást, a technikai tudást, az elképzelést, ami a fotó elkészülte mögött van. Egyszerűen azt hiszik, hogy az amerikai szerzői jogokra vonatkozó törvények alapján megengedhetik ezt [a szabad felhasználást] maguknak. […] Kárt okoznak ezzel nekem, de nagy bajban lesznek, ha egy bíró az én javamra hoz határozatot.[…] Remélhetőleg megváltozik majd a szerzői jog ezután.[…]”. (Forrás: petapixel.com)
Valóban óriási pofátlanság, hogy egy ember munkáját semmibe vesznek, hiszen gondoljunk csak bele, hogy a majom a fotós felszerelése, helyszínre utazása és háttérmunkálatai nélkül nem önarcképelhetett volna. A fotósok fizetései egyre csak csökkennek, hiszen lassan a 7 milliárd fotós világában élünk. Szép új digitális világ?
