Egy algoritmus megmondja, jó portréfotót lőttél-e

Vajon a gépek megtaníthatóak arra, hogy különbséget tegyenek egy szép és egy csúnya illetve rosszul kivitelezett portréfotó közt? A szépség, ugye, eléggé ízlés kérdése, de a kutatók ennek ellenére jó ideje már azon fáradoznak, hogy egy algoritmusba belepréseljék a „közízlés” által szépnek minősített fotók részleteit, hogy megtaníthassák a számítógépeknek (és digitális fényképezőgépeknek), jó-e, szép-e a kérdéses fotó. A kutatások során érdekes részletekre derült fény, mint például arra, mire figyelnek az emberek egy arcképen.

portrait1a

A kutatás eredményeit idén január végén a Yahoo Labs a „The Beauty of Capturing Faces: Rating the Quality of Digital Portraits” (A portréfotózás szépsége: Digitális portrék minőségének értékelése) című kiadványban publikálta. Ebben a kiadványban lefeketettek egy keretrendszert arra, hogyan lehessen automatikusan megítélni a digitális portrék szépségét. A kutatás vezetője, Miriam Redi és csapata ehhez előzőleg összegyűjtöttek egy 10 000 portréból álló kollekciót, melynek minden egyes darabját előzőleg 1-10-ig tartó skálán értékeltek emberek. Az értékelést leadók kulcsszavakat is rendelkezésre bocsátottak, amik alapján az adott fotót jellemezték.

A projekt résztvevői a fényképeket egy arcfelismerő szoftverrel analizálták, ami több jellemzőt gyűjtött össze azokról (pl. kor, nem, az arc jellegzetességei stb.), majd elkészítettek egy eljárást, amivel a felvétel technikai részleteit vizsgálhatták (pl. kompozíció, expozíció, megvilágítás, kontraszt, tömörítés). Az utolsó lépésben a képekhez fűzött megjegyzéseket és a fotók eredetiségét, ötletességét figyelték meg.

Az így összegyűjtött adatokat betáplálták a számítógépbe, majd komoly számítások végeztével felállítottak egy listát, amiből kiderült, hogy melyek azok a jellemzők, amik alapján egy portréfotó szép lesz (vagy nem). „Kutatásainkból kiderült, hogy a portréalany faji hovatartozása, neme és kora javarészt nem befolyásolja a fotográfiai szépséget. […] A jó besorolás attól függ, hogy egy felvétel mennyire éles, milyen jellegzetességeket hord az alany arca, milyen a kontraszt, az expozíció, a homogenitás, a megvilágítási minta, az egyediség és az elképzelés a megvalósítás mögött.” – mondták a kutatók.

portrait2

Amint azt a fenti ábra is mutatja, legfontosabb szempontként a megfelelő élességet jelölték meg, de az arc és a háttér közti erős kontraszt is fontos ahhoz, hogy „szépnek” lehessen minősíteni egy arcképet. A kutatás szerint a megfelelő expozíció fordított arányban van azzal, amit a szakemberek gondoltak volna: a vizsgálatban résztvevők zöme szerint az, hogy a felvétel alul- illetve túlexponált, még növelheti is a szépségérzetet. Nos, a fentiekre alapozva a programozók létrehoztak egy olyan szoftvert, amely automatikusan képes „szépségük” szerint rangsorolni a portréfotókat: „Olyan osztályozó alkalmazást írtunk, amely képes különbséget tenni szép és csúnya arcképek között.” – írták a fejlesztők.

Gondolj bele, már talán nem is kell olyan sokat aludni addig, míg a fényképezőgéped az élőkép alapján meg nem mondja neked, hogy egyáltalán érdemes-e megnyomnod a kioldót (még jobb: hagyja-e, hogy megnyomd a kioldót), vagy kénytelen leszel más beállítást alkalmazni, hogy „szép” portréfotót készíts. (Forrás: petapixel.com)

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...

  • Nagy Gyula

    Már elnézést a kifejezésért, de ez akkora baromság, hogy fotós témában nem sok ennél nagyobb van. Először is azt megfogalmazni, hogy mi az eredetiség, informatikai nyelven soha nem fog sikerülni. Másodszor eszembe jut a Holt költők társaságából, a verselemzés jelenet, és annál frappánsabb válasz erre nincs. Igazi marketing bullshit az eredeti cikk, ráadásul jól mutatja, hogy tényleg egyre kevésbé a tudás lesz a lényeg, elvégre a gép mindent megold. Erősíti azt a sztereotípiát, hogy a fotósnak csakk kattintgatnia kell, a többit a gép megoldja.

    • mlzphoto

      ebben teljesen egyetértünk.

    • vp

      Miért csodálkozol ezen, amikor lassan az egész élet arról szól minden területen, hogy megpróbálják megmondani az embereknek (már akinek lehet), hogy mi a szép, trendi, helyes és egészséges? Mitől féljen, hogy szórakozzon, mit egyen és mit vegyen fel? Mikor beteg, és mitől fog elmúlni? Hatalmas üzlet kevesek kezében. A legnagyobb művészek legkifejezőbb fotói egyáltalán nem felelnének meg ezeknek az egyen-szabályoknak. Lehet egy életlen kép is szép, egy nem a kompozíciós szabályok szerint felépített is, ha az indokolt és ez közvetíti az alkotó gondolatait.

  • Lévai Gábor

    Fotósként nehéz elképzelni, hogy egyszer eljut odáig a technika, hogy az élet legtöbb területén valóban szükségtelenné válik a munkánk. Ettől függetlenül ez egy reális (még ha nem is aktuális) veszély, ami fotóművészetet kevésbé, de az alkalmazott fotográfiát nagyon is érinti.
    Egyátalán nem sci-fi, hogy előbb-utóbb automatikusan, emberi érintés nélkül készül el például egy termékfotó, egy protokoll kép, egy sportfotó., és igen, akár egy portrésorozat is.
    Nem lesz olyan szép és egyedi, mint ami ma készül, de technikailag tökéletes lesz, mert a gép sokkal kevesebbet fog hibázni, és az ára is sokkal olcsóbb lesz, mint ha emberek csinálnák. Ez sem újdonság, az színhelyes bőrtónus, amiért ma kettőt kattintok, 20 évvel ezelőtt számtalan rontott próbakép és rengeteg idő árán volt elérhető. És akkor még nem beszéltünk a negatívretusálás nevű rabszolgamunkáról, tegye fel a kezét, aki szeretné ma csinálni 8-10-12 órában, PS helyett…

    • noss

      majd amikor az igazolványkép automata kéri, hogy emeld meg kicsit az állad… 🙂