Teszt: Panasonic DMC-GX8 – a m4/3 rendszer szintet lép

Képminőség

A Panasonic DMC-GX8 képminőségét a fényképezőgép saját JPEG motorja és a RAW fájlok konverziója alapján néztem. A JPEG motort standard fotóstílussal, -5 értékre vett zajszűréssel (egyéb értékeket hagytam a gyári nullán), Adobe RGB színtérrel használtam Large, azaz teljes 20 MP-es felbontással. A RAW hívás során az Adobe Photoshop CS6 próbaváltozatát és az Adobe Camera RAW beépülő moduljának 9.1.1-es, legfrissebb kiadását használtam gyári értékekkel. A fotómasina hosszú záridőre vonatkozó zajszűrését is deaktiváltam. A későbbiekben látható képmintákat vegyesen, a Panasonic 12-35 mm F2.8, a Panasonic 35-100 mm F2.8 és az Olympus 60 mm F2.8 makró objektívekkel készítettem. Az „elrettentés” kedvéért lőttem pár fotót a Panasonic 14-140 mm utazózoomjával is, ám annak további használatát elvetettem a nagyon erős shutter shock (berázás) miatt. Első körben jöjjenek a szokásos zajos képek:

Balra mindig a fényképezőgép saját JPEG motorjának eredménye, míg jobbra az Adobe féle RAW konverzió látható. Érdekes, hogy míg a saját JPEG állományoknál ISO 800 és ISO 1600 közti értékek mellett elkezdenek elmosódni a legfinomabb részletek, addig RAW-ból építkezve akár egy FÉ-vel magasabbra, azaz ISO 1600 és ISO 3200 közé is elmerészkedhetünk, viszont a színek összefolyása még ISO 25 600 mellett sem vészes a JPEG-ekkel, míg a RAW fájloknál a legmagasabb érzékenységi érték már használhatatlanná válik (elsősorban a vörös csatorna hajlamos „kifolyni”).

Továbbá azt vettem észre, hogy ISO 12 800 és ISO 25 600 értékeken az automatikus fehéregyensúly elmászik, kicsit több kék kerül a képbe. ISO 100-6400 között szinte Kelvin fokra azonos a fehéregyensúly, majd ugrik egyet. A RAW-ból konvertált képeknél is látszik némi különbség, de messze nem annyi, mint a fényképezőgép saját JPEG motorja által létrehozott fájlokban. És még mielőtt kimaradna, íme egy kép az említett shutter shockról, ami elsősorban a 14-140 mm-es objektívvel jelentkezett 1/160-1/250 mp-es záridők mellett (a képstabilizátor be volt kapcsolva; jól látható az egyirányú elmozdulás):

Az új szenzor dinamikájára is kíváncsi voltam, így kifejezetten kerestem néha az olyan témát, ahol a bebukott és kiégett részek egyaránt jelen voltak. A Panasonic DMC-GX8 meglepően jól dolgozott:

Nem csak a bebukott, hanem a szinte teljesen kiégett részekről is visszalehetett hozni részleteket, pedig a RAW hívás során csak a csúcsfények és az árnyékok csúszkáival ügyködtem. Ha valaki egy képet meg akarna menteni, és lenne rá elég ideje, valószínűleg sokkal többet ki tudna hozni egy-egy RAW fájlból.

A GX8 menüjében található egy úgynevezett „Diffrakciókompenzáció” funkció, amit ha bekapcsolunk (azaz automatára állítunk), akkor a fényképezőgép rendszere megpróbálja az adott objektívre, gyújtótávolságra és rekeszértékre támaszkodva kiiktatni a diffrakció hatásait, ami itt, ennél a fotómasinánál picivel F6.3-nál szűkebb rekeszértékek mellett már egyre jobban észlelhető. A hatás minimális és csak a gép saját JPEG állományain látható.

Összességében meg voltam elégedve a Panasonic DMC-GX8 képminőségével. A zajszint – azaz inkább a részletek elmosása – valamivel korábban jelentkezik, mint a 16 MP-es lapkáknál, de jó minőségű objektívekkel, a diffrakciókompenzáció használatával (vagy RAW-ban való fotózással) jó minőségű fényképeket lőhetünk 20 MP-en is. A színvilág nagyjából maradt a régi, tehát az egy generációval ezelőtti Panasonic féle. A képminták a Flickr oldalon találhatóak (letöltésre elérhetőek az eredeti méretű állományok is).

Hirdetések:
Weboldal készítés Komel Kft. Matéria Kft.

.

Ezek is érdekelhetnek...

10 hozzászólás

  1. János Balog szerint:

    Én kinézet mániás vagyok és szerintem ez az első Panasonic fényképezőgép (najó, már a G7 is elég jó volt), amit egy Olympus után is szívesen emelnék ki a szekrényből.

    http://www.43rumors.com/first-panasonic-gx8-leather-case-from-jason-tp/

    Szerintem jól néz ki. 🙂

  2. ONtopik szerint:

    Ez így már akkora mint egy tükrös váz. De persze annál sokkal de sokkal de sokkal jobb!:)

    De tényleg már egy ideje hátradőlve figyelem a fejlesztéseket mint egy tenisz meccset. Kapkodom a fejem jobbra meg balra. De mi lesz a következőben az újdonság? Nem tudom h hol lesz ezeknek a morzsánként való fejlesztgetéseknek és pofozgatásoknak a vége. Érdekes ez a meccs.:) Nem vennék fotóvállalati részvényt a holtbiztos.

  3. Pite szerint:

    Ez a megapixel háború a sírba tesz. Várom azt a lehetőséget, amikor a Sonyhoz hasonlóan kétféle verziót lehet kapni a gépekből, vagy legalább EXR szerű megoldással jelentkeznek a gyártók. Komolyan, a képeink hány százalékánál kevés akár a 12mp? Kb soha, bőven nagy nyomatokat lehet ebből is készíteni. És mikor jönne jól plusz 1-2 fé dinamika (és kevesebb zaj)? Hát, nálam a képeim 98%-ánál efelé billenteném a mérleg nyelvét ha lenne rá módom.

    • mlzphoto szerint:

      nekem tetszene egy 6 MP-es m4/3-os gép is, de legyen bitang a dinamika és lehessen akár ISO 25-öt is választani.

      • Pite szerint:

        Előző másodgépem egy Fuji X10es volt (X30-ra váltottam) és máig meglepő milyen dinamikára volt képes (és nekem a 6MP mindig elég volt) a D5100/X-E1/X-E2 mellett is. Ez bejött, de pl az A7S nem olyan lett mint amit vártunk paraméterek alapján.

    • János Balog szerint:

      Az Olympus teljesen új szenzort fog alkalmazni a jövőre megjelenő gépeiben és marad 16 MP a felbontás, nagyon kíváncsi vagyok, mekkora lesz az előre lépés az E-M5-höz képest. 🙂

      • kesztió szerint:

        Ezt időközben cáfolták, a prototípust legalábbis a Sony 20 MP-es szenzorával szerelték.

  4. kesztió szerint:

    Nem voltál kíváncsi arra, hogy mit tud az elektronikus zár? Mert tudtommal ez az ELSŐ Panasonic gép, ahol nincs ISO-korlátozás a mechanikus zárhoz képest és a tesztelők egybehangzó véleménye szerint az elektronikus zár használatát immár a képminőség-romlás nem, „csupán” a rollung shutter-effektus korlátozhatja (12 bites a RAW-kiolvasás, pont, mint a mechanikus zár esetén).
    Ha egyéb nem, ez hatalmas érv a bármely másik vázról való továbblépéshez, főleg nekem, aki talán a 14–140-t használja a leggyakrabban.

    • mlzphoto szerint:

      „Elősző: Mivel a Panasonic magyar képviseleténél jelenleg csak gyártás előtti, nem végleges DMC-GX8 fényképezőgépek álltak rendelkezésre, ezért a masinák működését – így többek közt a kettős képstabilizátort – nem tudtam letesztelni. Azonban a GX8 tudástára megegyezik a DMC-GH4 és a DMC-G7 gépekével, így elsősorban csak a Dual IS stabilizáciős rendszer lesz számunkra igazán érdekes. Ezt majd egy végleges készülékkel fogom letesztelni, de sajnos, csak utólag. Amint lehet, frissítem majd a cikket!”