Szomorú véget ért a Highsmith kontra Getty Images milliárdos per

Carol M. Highsmith még idén nyáron kereken 1 milliárd dollárra perelte a Getty Images képügynökséget, mert az – állítólag – „súlyos szerzői jogsértést” követett el. Az előzményekre most nem térnék ki, aki nem tudja miről van szó, az olvassa el ezt az írásomat az ügyről. A lényeg, hogy az eset nagy csinnadrattával került be a köztudatba; sok helyen az évszázad szerzői jogi pereként látták, és a Getty Images rosszallói már gúnyos vigyorral várták a fejleményeket.

carol

Szóval, Carol M. Highsmith anno több mint 18 000 képet adományozott a The Library of Congress-nek, így azok a felvételek a közkincs részévé váltak, tehát bárki szabadon felhasználhatta azokat. Igen ám, de amikor Highsmith saját weboldalára kitette az egyik saját fényképét, emailt kapott a Getty Images-től, hogy lesz kedves kifizetni a felhasznált fotó utáni jogdíjat. Na, erre eltörött a mécses, hogy mégis mit képzelnek a képügynökségnél, és a 70 éves fotós az összesen 18 755 fotója után kereken 1 milliárd dolláros kártérítésre perelte a GI-t.

A képügynökség azzal védekezett, hogy mivel Highsmith odaadományozta a köznek a szóban forgó felvételeket, így többé nem tarthat igényt semmiféle szerzői jogra, és így kártérítést sem igényelhet. Októberben végül a bíróság úgy döntött, hogy a Getty Images képügynökségnek ad igazat, és így elutasították a fotós keresetét. Az ügy pedig körülbelül egy hete ért véget azzal, hogy a felek peren kívül megegyeztek. A bíró nem adott külön írásos magyarázatot a döntésről, de úgy tűnik, elfogadta a GI érvelését, miszerint a közkincsé vált művekkel rendszerint „kereskednek”, és az eredeti szerzőknek semmiféle hatalmuk nincs a történések fölött.

Az internetes fórumokon számtalan hozzászólás olvasható, ahol a felhasználók a döntést igazságtalannak gondolják. Az eredetileg a Getty csődjét jelentő perből egy apró pofon lett – ismét győzött az „erősebb kutya eszik” elve.. (Forrás: petapixel.com)

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...

  • Dzsokijuing

    Zsidó bíró volt, zsidó a getty tulaja is. Lehet hogy a véletlen műve az egész, ez arcpirító ítélet. Szánalom.

  • JetFly

    Eléggé szemellenzős ítélet. Ki fog ezek után közkinccsé tenni bármit is?
    Egyébként nem értem ezt: “közkincsé vált művekkel rendszerint „kereskednek” “. Tehát, bárki kérhetne jogdíjat Carol M. Highsmith-től??? Tovább gondolva, ha már precedens jog van érvényben az usában, akkor ezek után akárki bárkitől kérhetne, ha közkinccsé tett alkotást használnak fel???
    Na mer ha így van, akkor kérjünk már a Gettytől jogdíjat minden, köz tulajdonában álló felhasznált kép után. Mondjuk csoportos kereset formájában, ha már ez is egy bevett eljárás az usában:-)

  • C64forever

    Már a júliusi cikknél is ez volt a véleményem, hogy peren kívüli lesz, a getty-t nem olyan egyszerű lenyomni. Mondjuk én az egy milliárd dollárt is olyan “irányár” félének éreztem.

  • Most ha özkinccsé tette, akkor a getty milyen alapon kér érte jogdíjat? Ha a Getty-é, akkor meg hogy tehette közkinccsé?
    Paraziták mindenhol.