A Lensbaby Burnside 35 mm F2.8 bemutatója

Manapság már ki ne ismerné a Lensbaby termékeit, hiszen számtalan olyan optikájuk, objektívjük van, ami különleges képvilággal bűvöli el a fotóst, videóst. A gyártó egyik újdonsága a Burnside 35 mm F2.8, ami akár egy full frame méretű szenzor kirajzolására is képes lencserendszer. Csakúgy, mint a Lensbaby többi optikája, a Burnside 35 is elsősorban egy effekt-objektív, aminek elsődleges célja a fényképezőgépen belüli, érdekes hatású képek megalkotása digitális szűrők közbeiktatása nélkül. Emellett azonban egy komoly lencserendszer, amit a Petzval féle portréobjektív inspirált.

A Lensbaby Burnside 35 mm F2.8 összesen hat darab, egyenként több bevonatréteggel ellátott lencsetagból áll, amiket négy csoportba rendezve építettek be a fém tubusba a mérnökök. A termék teljesen manuálisan működik, mind az élességet, mind a rekeszt kézzel kell állítani. Az objektíven nincsenek elektronikus csatlakozók, így az nem kommunikál a vázzal, amire rácsavartuk. Ez azt jelenti, hogy a képek EXIF adattáblájába nem kerül bele semmiféle adat, és csak rekeszprioritásos, illetve manuális módban használhatjuk a fényképezőgéppel (egyes fotómasinákon a menüben engedélyezni kell az objektív nélküli exponálást). Van viszont fénymérés, ami nagy segítség.

A Lensbaby eredetileg full frame és APS-C méretű szenzoros fényképezőgépekhez tervezte ezt a terméket, de készül többek között m4/3 bajonettel is (nekem ez utóbbihoz volt szerencsém). A 62 mm-es szűrőmenettel ellátott tubus fókuszálás közben változtatja a hosszát: a végtelenbe állítva a legrövidebb, de a fókuszgyűrűt a közelpontba tekerve sem lesz az eredetinél egy centivel hosszabb az objektív.

A bajonett felől bepillanthatunk a tubus belsejébe, ahol a nem túl bonyolult felépítésű optikai rész tárul elénk. Bár a tubus belseje túlnyomórészt feketére eloxált, azért akad fémes-színű felületrész is, ami felerősítheti a becsillanásokat. Persze, ez egy efféle lencserendszernél nem gond, sőt, akár kívánatos eleme is lehet a képalkotásnak, az érdekes képvilágnak.

A mechanikus rekeszgyűrű teljes FÉ lépésekben kattan be az egyes értékekre; ahogy haladunk a legszűkebb, F16 érték felé, úgy csökken a teljes FÉ lépések közti távolság (sűrűsödnek a beosztások). A fókuszgyűrű rendkívül finoman jár, de megvan a kellő mértékű ellenállás is. Két végpontja között körülbelül 210-220 foknyit lehet rajta forgatni. Az élességállítás még a nagyobb mélységélességet adó m4/3 rendszerrel is néha nem kis kihívást jelent – ahol van, ott érdemes a manuális fókuszsegédeket használni (csúcsosítás, képnagyítás). Érdekes, hogy a próba során használt Olympus OM-D E-M1 Mark II gépen valamiért nem volt használható sem az élkiemelés, sem a nagyítás.

Az egész terméket a masszív, strapabíró felépítés jellemzi; az biztos, hogy ez az objektív tucatnyi vázat túl fog élni, tehát egy igencsak jövőbiztos befektetés!

Az érdekessége a Lensbaby Burnside 35 mm F2.8-nak a kettős írisz, ahol az egyik a hagyományos rekesz szerepét tölti be (F2.8-F16 közti értékekre lehet állítani), míg a másik az effekt-írisz. Ez utóbbi összesen négy állást kínál: kikapcsolva, enyhe hatás, erősebb hatás és legerősebb hatás – persze, az aranyszínű gombbal ellátott csúszkát a „köztes értékeken” is lehet használni. A legerősebb, leglátványosabb hatást a full frame-es szenzorokkal szerelt gépeken érhetjük el: a peremsötétedés (vignettálás) és az „örvénylő” hatású háttérelmosás a nagy fényképezőgépeken lesz a legszebb.

A fenti animáció a két blendét felváltva mutatja legszűkebb állásukban. Természetesen a két írisz egymástól teljesen függetlenül használható! A hagyományos blende hat lamellás, míg az effekt-blende nyolc lamellából áll.

 

A Lensbaby Burnside 35 mm F2.8 méreténél és tömegénél (kb. 375 grammot nyom) fogva már az Olympus OM-D, illetve a Panasonic G gépcsalád tagjainak is jól áll. Igazán kiegyensúlyozott viszont csak az említett csoportok csúcsgépeivel lesz. Ez viszont azt is jelenti, hogy már egy belépő kategóriás dSLR vázzal is kényelmes lehet a használata.

Az effekt-írisz csúszkája pont jó helyre került a tubusra – ha szeretnénk állítani a hatáson, a fényképezőgépet nem kell szemünkről levenni, hiszen bal kezünk hüvelykujjával igény szerint tologathatjuk a pöcköt.

Igazából egy ilyen objektívnek a képminőségét nem aszerint állapítjuk meg, hogy mennyire éles, milyen nagy a felbontóképessége, a mikro-kontrasztja, mennyire alacsony a geometriai torzítása, mekkora a színhibája stb., hanem aszerint, milyen hangulatot ad át a fotósnak. Persze, ettől azért még érdemes megnézni a fent említett tényezőknek legalább egy részét, de azt eldönteni, hogy szeretni, vagy utálni fogjuk-e ezt az optikát, nem a száraz tények alapján fogjuk.

Mivel m4/3-on a Burnside 35 egy kb. 70 milliméteres kisfilmes lencserendszer látómezejét adja, a geometriai torzítása viszonylag kicsi, de azért látni némi hordózást, ha épp rácsvonalakat fotózunk vele.

A színhibák csupán nagyon kis mértékben vannak jelen, nekem csak radikális helyzetekben sikerült előidéznem a lilás él-elszíneződéseket. Rendszerint F4-re szűkített hagyományos blendével már teljesen ki is szűrhetők az esetleges színezések.

Azon sem csodálkoztam, hogy a peremsötétedés mértéke már teljesen nyitott írisz mellett is nagyon kicsi, hiszen ezt az optikát a 36 x 24 mm-es lapkákra méretezték. Semmi sem marad a vignettálásból, ha F4-re forgatjuk a rekeszgyűrűt.

Persze, ha bevetjük az effekt-blendét, akkor már más a leányzó fekvése. A fenti animáción az látható, amint a sima blende F2.8-as értéken áll, de az effekt-írisz egyszer nyitva, egyszer pedig le van szűkítve. Nyilván sokkal látványosabb lenne a hatás egy nagyszenzoros gépen..

Kattints!

A kép élességét már csak kíváncsiságból vizsgáltam meg a tesztábra segítségével. F2.8-on középen, kissé lágy a kép, de F4-től felfelé már ennek nem sok nyomát látjuk. Az objektív jellegét tekintve a kép szélein látható hatásra számítani lehetett, az „nem hiba, hanem funkció”:

Kattints!

F2.8-F8 között gyakorlatilag már az effekt-blende bevetése nélkül is az örvénylésbe vesznek a részletek (ez a lényeg); ha valaki mégis meg szeretné erőszakolni ezt az optikát, akkor egészen F11-ig (kvázi a diffrakció határáig) kell rekeszelnie.

A fényképezés során igazi kihívást jelentett számomra a manuális élességállítás. Aki full frame-es dSLR géppel akarja használni a Lensbaby Burnside 35 mm F2.8-at, az gyakoroljon mielőtt „élesben” veti be, különben csalódni fog. Ennek ellenére nem kell félni ettől az optikától, mert ha kellően begyakoroltuk a használatát, már m4/3-os gépekkel is mesés képeket lőhetünk vele! Igazából szeretném majd kipróbálni egy full frame-es vázzal is, mert a paraméterek alapján ott az igazi a teljesítménye. Addig is íme, az én képmintáim m4/3-on.

A végére még egy tanács: ne akarjunk tájképezni a Burnside 35-tel, mert nem igazán arra való. A legszebb hatást úgy érhetjük el, ha kellően textúrázott, a témától legalább 4-5 méterre lévő hátteret választunk, közel megyünk a főtémához, teljesen kinyitjuk a hagyományos rekeszt, bezárjuk az effekt-blendét és kattintunk! Fontos, hogy a főtémánk középen legyen, ugyanis a kép csak ott lesz éles!

A Lensbaby Burnside 35 mm F2.8 bruttó 185 900 forintért vásárolható meg a Tripont Foto Video Kft. webshopjában. A gyártó Canon EF, Nikon F, Sony E, Sony A, FujiFilm X, m4/3, Pentax K és Samsung NX bajonettekkel egyaránt kínálja az objektívet.

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...