Panasonic DC-GX9: nagy GX80, vagy kicsi GX8 – vagy valami teljesen más?

Bevezető, összehasonlítás a GX8-cal és a GX80-nal

Mikor február közepe táján a Panasonic bejelentette a DC-GX9 tükör nélküli rendszerkompaktot, szerintem sokan úgy voltak vele, mint én: nem igazán tudtuk, hova tegyük. A DMC-GX8 még 2015 júliusában mutatkozott be, és gyakorlatilag új szintre emelte a m4/3 rendszert a maga 20 MP-es képérzékelőjével. 133,2 x 77,9 x 63,1 milliméteres terjedelmével egy meglehetősen testes gép volt, ám cserébe viszonylag kényelmes fogással, jól használható kezelőfelülettel és a már a GX7-ben megszeretett dönthető elektronikus keresővel kényeztette használóját. Kihajtható és elforgatható kijelzőjével, valamint időjárásálló kialakításával pedig további pluszpontokat szerzett magának a márka rajongóinál. A GX8 azonban nem volt tökéletes: elsősorban zárrendszere okozott alkalmanként kellemetlen meglepetést, amikor berázta a képet (shutter shock).

Az elődmodell, a GX8

Sajnos, a GX8-ról a szakfórumokban – elsősorban a berázós zármechanizmus miatt – gyakran negatívan nyilatkoztak, holott egyáltalán nem volt egy rossz fotómasina, sőt! Talán pont ennek a rossz szájízű történetnek a hatására nem egész egy évvel a készülék bejelentése után – és még messze a termékciklus vége előtt – megjelent a DMC-GX80, aminek egyik fő attrakciója az új fejlesztésű, elektromágneses zárszerkezet volt. És valóban, a redőnyzár mozgásából eredő bemozdulások varázsütésszerűen eltűntek. Eközben a háttérben valamilyen oknál fogva sokan úgy vélték, hogy a GX80 lett a GX8 utódja, pedig a termékkommunikáció már a típusjelzéssel is egyértelműen jelezte, hogy az újdonság egyszerűen csak egy újgenerációs, a távmérős gépekre hajazó külsővel bíró „kvázi” zsebgép.

A kistestvér, a GX80

Aztán végre megérkezett az „igazi” GX8-utód, a DC-GX9, ami immár a szintén egyszámjegyű típusjelöléssel egyértelművé tette a helyzetet. Azonban az újonc elődjénél érezhetően kisebb lett, kihagyták belőle az időjárás viszontagságai ellen védő szigetelést, és immár a kijelzőjét sem lehet kihajtani, elforgatni, sőt, a csatlakozók számát illetően is inkább a „kisebbik” GX80-ra hasonlít. De csak hasonlít, ugyanis számos különbség figyelhető meg köztük.

A fenti táblázatban összeszedtem a legfontosabb paramétereket, amelyek alapján már körvonalazódhat egy kép a Panasonic távmérős jellegű fényképezőgépeiről. Mindenképp érdemes külön sorra venni a GX80 és a GX9 közti eltéréseket, hiszen ezek között több olyan található, ami akár el is döntheti, ki melyik gépet fogja választani. Íme:

  • A legfontosabb eltérés talán a képérzékelő lehet: míg a GX80-ban egy korábbi, 16 MP-es lapka található, addig a GX9-ben ugyanaz a 20 MP-es szenzor dübörög, ami köré a GH5 és a G9 is épül.
  • Számomra már a GX7-nél is „döntő tényező” volt a legfeljebb 90 fokban felhajtható elektronikus kereső – míg a GX80-é fixen hátrafelé mutat, addig a GX9-é ugyanúgy dönthető, mint a GX7 és a GX8 esetében. Csak azt sajnálom, hogy a GX8 OLED keresőjével szemben a GX9 egy egyszerűbb TFT panelt kapott, ami kissé „szivárványos” hatást mutat, ha szemünket a kereső képén, illetve magát a gépet gyorsabban mozgatjuk (látszanak az RGB élek). A GX9 elektronikus keresőjére felpattintható a külön megvásárolható DMW-EC5 szemkagyló, ami kényelmesebb használatot tesz lehetővé (lásd majd lentebb).
  • A DC-GX9 kijelzője valamivel nagyobb felbontású, mint a GX80-é, ráadásul a készülék menüjében bekapcsolható az élőkép jelerősítése, aminek segítségével sötétben (pl. csillagfotózáskor) könnyebben leellenőrizhetjük a kompozíciót.
  • A két készülék közt van némi eltérés tömeg és méret szempontjából (a GX9 picit nehezebb és nagyobb). Érdekesség, hogy az opcionális kiegészítőként kapható DMW-HGR2 markolat (lásd majd lentebb) mindkét fotómasinára felcsavarható.
  • A GX9-ben már van alacsony energiafogyasztású Bluetooth modul is, így folyamatos összeköttetésben lehet a fényképezőgép okostelefonunkkal, vagy táblagépünkkel. Ez akkor lehet fontos tényező, ha például kirándulás során hozzá szeretnénk adni fényképeink EXIF adataihoz a helymeghatározó koordinátákat.
  • A GX9 puffere nagyobb, azaz sorozatfelvétel készítésekor több fotó fér az átmeneti tárolóba, mint a GX80-nál. A GX9 ráadásul 1 kép/mp-cel gyorsabb is a kisebbik gépnél, ha kikapcsoljuk az AF-t sorozatfelvételkor.
  • Szoftveres részleg: a GX9 fehéregyensúly szempontjából lehetővé teszi az egyedi fehéregyensúly beállítását is; a GX9-ben már elérhető az „L Monochrome D” (organikus, filmre hasonló hatású) színprofil is, amivel érdekes hangulatú fekete-fehér képeket készíthetünk. Természetesen a profil személyre szabható, így például háromféle zajmintával is színezhető. A GX9-ben debütál az úgynevezett „Sorozat kompozíció” (Sequence Composition) mód, aminek segítségével a 4K Fotó módban készített képsorokból alkothatunk gépen belül olyan képkompozíciót, ami korábban nem volt lehetséges, de erről majd kicsit később részletesebben.
  • A GX9-ben elérhető a bulb expozíciós mód, míg a GX80-ból ez kimaradt.
Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...