A Tamron 100-400 mm F4.5-6.3 Di VC USD (Canon) bemutatója

Írta: MLaca · 2019.02.20

Úgy tűnik, hogy a Tamron teljes gőzzel le akarja tarolni a piacot, hiszen egyre csak ontja magából a jobbnál jobb, és nem ritkán igazi kuriózumnak tekinthető objektíveket. Bár a 100-400 mm F4.5-6.3 Di VC USD első pillantásra nem tartozik a kimagasló lencserendszerek közé, hiszen kezdő F-értékei alapján csak egy „egyszerű telefotó kitobjektívnek” tűnik, a lefedett tartomány, a műszaki paraméterek és a tudása mégis a figyelmet érdemlő optikák közé sorolják. Először lássuk a száraz tényeket:

A tizenegy csoportba rendezve összesen 17 lencsetagot tartalmazó, A035 kódjelű Tamron 100-400 mm F4.5-6.3 Di VC USD kirajzolja a kisfilm méretű képérzékelők teljes felületét, de természetesen használható az APS-C, vagy az annál akár még kisebb szenzorral szerelt fényképezőgépekkel is. Az időjárásálló, javarészt magnéziumötvözetből kialakított tubusban megtalálható a lencsetagok közt az alacsony szórású elem, valamint a gyártó bevált eBAND bevonata is. Ezek együttesen gondoskodnak a képminőség optimalizálásáról (csekély becsillanások, kontrasztos kép, alacsony mértékű színhiba).

Az objektív legkisebb tárgytávja 150 cm, legnagyobb nagyítása 1:3,6. A 86,2 x 199 mm-es terjedelemhez csupán 1115 grammos tömeg (1135 gramm a Canon EF bajonettes változat esetében) társul, így ez a lencserendszer jó eséllyel a legkönnyebb ebben a kategóriában. Szerencsére a szűrőmenet is csak 67 milliméteres, így nem kell a szűrőkre sem egy vagyont elkölteni. Az F4.5-6.3-ról induló, 9 db lekerekített lamellából álló íriszt F32-45-ig lehet szűkíteni. Örömhír a Nikonosoknak, hogy a Nikon F verzió is elektromágneses blendevezérléssel van ellátva, tehát gyors sorozatfelvételkor is pontos lehet a rekeszelés, ami következetes expozíciót eredményez.

A beépített VC (Vibration Compensation) képstabilizátor gyári adat szerint 4 FÉ előnyre képes, amire szükségünk is lesz, ha gyakran használjuk a 300-400 mm-es tartományt. Ennek az egységnek két módja is rendelkezésünkre áll: az egyikkel a függőleges és vízszintes mozgásokat egyaránt ki lehet szűrni, míg a másikkal elsősorban a függőleges irányú bemozdulásokat lehet kompenzálni. A kettes mód tehát főleg a vízszintes irányban mozgó témák lekövetésére használható (svenkeléses témakövetés).

A tubuson egy további kapcsolót találhatunk, amivel az Ultrasonic Silent Drive (USD) AF motor működési tartományát korlátozhatjuk. Ennek köszönhetően még gyorsabb lehet a témakövetés, hiszen az AF rendszernek nem kell az objektívet a teljes fókusztartományon keresztül hajtania.

A hátsó lencsetag nem lát el záró/szigetelő szerepkört, és zoomoláskor behúzódik a tubusba. A lencsetag elrendezése lehetővé teszi a telekonverter használatát: a Tamron 1,4-szerezője felcsavarható a 100-400 mm F4.5-6.3 Di VC USD-re.

Még az optika hátsójánál maradva: amint azt fentebb már említettem, a Tamron 100-400 mm F4.5-6.3 Di VC USD időjárásálló szigeteléssel védett, aminek része a bajonettet körbeölelő gumigyűrű. Már számtalanszor felhívtam rá a figyelmet, de most sem hagyom ki: ezt a gumigyűrűt tartsuk tisztán, és időnként kenjük be leheletnyi szilikonzsírral, hogy tökéletesen zárhasson. Erre a lépésre főleg akkor van szükség, ha gyakran használjuk az optikát zord időjárásban (hideg, nedves, esős környezetben).

A frontlencse körüli perem jelöletlen, azaz teljesen diszkrét a 100-400 mm F4.5-6.3 Di VC USD megjelenése.

A belső tubus mozgása zoomoláskor „vajpuha” és tökéletesen egyenletes. Nincsenek akadások, megszorulások, de lelógatva cipelve sem zoomol ki magától. Ennek ellenére a gyártó ellátta a tubust egy retesszel, amivel 100 mm-es állásban lezárhatjuk a rendszert. A zoomgyűrű két végpontja között kb. 150 fokot jár be, így az egy átfogással ugyan elforgatható, de nem lesz kényelmes a mozdulat. A fókuszgyűrű kb. 110-120 fokot mozog a két végpontja között, tehát az objektívet elsősorban az automatikus élességállításra hangolták a mérnökök (rövid mozgási tartomány = gyors fókuszálás).

A Tamron 100-400 mm F4.5-6.3 Di VC USD egy viszonylag könnyű teleobjektív, ám használat közben még így is könyörög az állványgyűrűért, amit csak opcionálisan lehet hozzá megvásárolni. A fényképezőgépnél való állványra szerelés nem szerencsés – ugyan a fotógépnek valószínűleg nem lesz baja (nem fordul ki a bajonett foglalata), de a vibrációk csökkentése érdekében is erősen ajánlott az állványcsonk használata! A próbához nem kaptam ilyen gyűrűt, így kizárólag kézből használtam a rendszert. A 100-400-as terjedelme és tömege kapcsán a közepes-/nagyméretű dSLR vázakkal van viszonylagos egyensúlyban; a Canon EOS 5Ds R-rel kezes bárányként viselkedett. Lássuk, mire számíthatunk fotózáskor!

Kattints!

A beépített képstabilizátor a kioldó félig való lenyomásakor lép működésbe, tehát a keresőkép is stabilizált lesz. Próbáim során az 1/10 mp volt a leglassabb záridő (400 mm-en), amivel még bemozdulásoktól mentes képeket tudtam készíteni, de már itt is tízből öt-hat bemozdult. 400 mm-en ne menjünk 1/100 mp fölé (azaz ne használjunk hosszabb záridőt), de egyébként sem árt gyakorolni a megfelelő testtartást, fogást és légzéstechnikát, ha tényleg éles fotókat szeretnénk készíteni 300-400 mm-es gyútávon.

Mint minden zoomobjektív, így a Tamron 100-400 mm F4.5-6.3 Di VC USD középpontja is valamelyest elmozdul zoomoláskor. Ennél az optikánál azonban meglepően csekély volt a kilengés.

Amint pár sorral fentebb írtam, zoomoláskor bár elmozdul a középpont, ennek mértéke igen kicsi. Azonban ennek ellenére így is, úgy is bele kell nyúlnunk a kompozícióba, ha gyakran váltjuk a gyújtótávolságot, ugyanis az objektív nem parfokális, az élesség változik zoomoláskor.

A fenti animációkon láthatjuk, hogy a Tamron 100-400 mm F4.5-6.3 Di VC USD erőteljesen vignettál, ha teljesen nyitott rekesszel használjuk (és miért ne tennénk, hiszen eleve kicsi a kezdő rekesznyílás). Szerencsére ez a jelenség az utómunkálatok során gyorsan és könnyen orvosolható a képminőség romlása nélkül, illetve egy-két FÉ rekeszeléssel minimális szintűre csökkenthető.

Erősen kontrasztos képrészeknél sem látni lilás/zöldes/sárgás él-elszíneződést

Természetfotózás közben egyáltalán nem láttam színhibát, illetve csak minimális mértékűvel találkoztam. Az optika rajza a kisebb gyújtótávolságokon kontrasztos, de ez némileg csökken 400 mm felé haladva.

A másfél méteres közelpont lehetővé teszi a makró jellegű felvételek készítését is, de ilyenkor számítsunk arra, hogy lágyabb lesz a kép, mint a „rendes” tele-távolságoknál. A képmintákat itt találjátok.

További észrevételek:

A Canon EOS 5Ds R hibátlanul felismeri az objektívet, kiírja annak típusát, de a menün belül elérhető képjavító funkciók (vignettálás, színhiba-korrekció) nem kapcsolhatók be.
Kézből való használathoz mindig hagyjuk bekapcsolva a stabilizátort.
Az objektív 100 és 200 mm környékén adja a legélesebb képet, 400 mm-en picivel lágyabb a rajza.
Becsillanásokat egyáltalán nem láttam, pedig nem egyszer erős ellenfényben is használtam az objektívet.
Az AF gyors és néma működésű volt, de azért ne várjuk el tőle a csúcskategóriás szupertelék sebességét.
Az autofókusz az esetek többségében pontosan végezte dolgát, de átlagosan tízből kétszer meg kellett ismételni az élességállítást (kétszer kellett félig lenyomni a kioldót). Az AF pontossága nyilván téma- és gépfüggő; az objektív egy belépő kategóriás dSLR vázon nem fogja ugyanazt nyújtani, mint egy csúcskategóriás gépen.

Értékelés

A Tamron 100-400 mm F4.5-6.3 Di VC USD nagyon sokat ad az áráért – értékelésekor mindenképp figyelembe kell venni az (ár)kategóriát, amiben versenybe száll, hiszen a többmilliós szupertelékkel való összehasonlítás során nyilván alulmaradna minden téren. De még úgy sem lenne sok szégyenkeznivalója, mivel képminősége jó, szigetelésének köszönhetően pedig nem kell sajnálni: akár enyhe esőben is kint maradhatunk madárlesen. Egyhelyben ücsörgő madarakat könnyűszerrel lefotózhatunk, de gyorsan mozgó témákhoz még csúcskategóriás dSLR vázon sem lesz minden esetben tökéletes az AF teljesítménye. Természetjárók szempontjából külön pluszpontot érdemel a kis tömeg, hiszen egy egész napos túra során minden megspórolt gramm számít. Az objektív kompatibilis a gyártó TAP-in konzoljával, így a firmware-t otthonunk kényelmében frissíthetjük, de kipróbálhatunk többféle AF-finomhangolást is. Haragszom viszont a Tamronra, hogy nem mellékeli ehhez az objektívhez alaptartozékként az állványcsonkot! A Tamron 100-400 mm F4.5-6.3 Di VC USD bruttó 279 900 forintért vásárolható meg a Tripont Foto Video Kft. webshopjában. Ezen információk alapján mindenképp jár neki az „Ajánlom” biléta!