Panasonic Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S. – az atipikus kitobjektív

A gyártók többségének köszönhetően a „kitobjektív” egyet jelent az olcsó, nem igazán jó minőségű, szinte csak a fényképezőgép kipróbálására való optikával. A fotómasinákkal szettben kínált lencserendszerek jellemzően műanyag, gyenge képminőségű és/vagy gyenge fényerejű darabok, amelyekkel a fotós ugyan el tud lenni egy darabig (általában addig, míg meg nem vásárolja az első, igazán jó minőségű üveget), de a fényképezőgépében rejlő lehetőségeket biztosan nem tudja velük kiaknázni. Szerencsére azért akad egy-két kivétel, s a Panasonic full frame szenzoros fotógépeihez való Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S. is egy olyan objektív, ami széleskörűen használható, és igen jó (kép)minőségű.

Amint fentebb már említettem, a Panasonic Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S. kirajzolja a kisfilm méretű képérzékelők teljes felületét. Az L-bajonettes objektív 13 csoportba rendezve összesen 16 lencsetagot tartalmaz, melyek közt megtalálható 2 db aszférikus ED, 2 db hagyományos aszférikus, 1 db UED és 2 db ED elem is. A 24-105 mm közé eső gyújtótávolsági tartománnyal rendelkező lencserendszer blendéjét F4-22 közti értékekre lehet szűkíteni; a rekesz írisze kilenc darab, lekerekített alakú lamellából áll, ami kellemesen lágy hatású háttérelmosást tesz lehetővé. A makró funkciónak köszönhetően a legkisebb tárgytáv csupán 30 cm, a legnagyobb nagyítás 0,5-szörös. A 77 mm-es szűrőmenet átmérővel bíró objektív 84 x 118 mm-es terjedelmű, tömege pedig 680 gramm. A tubus időjárásálló kialakításnak örvend; a lencsemozgató mechanizmus és az alkalmazott kenőanyagok -10 és +40°C közti használatot tesznek lehetővé.

Az automatikus élességállítást a beépített lineáris motor segíti, ami nagyon gyors és teljesen néma működésű (a váz másodpercenként 480-szor kérdezi le az AF motort). Egy további előnye a Panasonic Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S. optikának, hogy beépített képstabilizátorral is rendelkezik, ami képes a fényképezőgép szenzormozgatásos rendszerével való együttműködésre (5-tengelyes Dual I.S. 2). A gyártó adatai szerint 6 FÉ előnyre tehetünk szert az IS használatával. Természetesen kipróbáltam a rendszer működését, és az eredmény önmagáért beszél:

1/2 mp? No problem! (Kattints!)

Az objektív hossza zoomoláskor változik: ahogyan haladunk 105 mm felé, úgy nyúlik ki a belső tubus egyre jobban a külső részből. Fókuszálás során nincs méretváltozás, és a frontlencse sem forog (tehát nincs a szűrők használatát hátrányosan befolyásoló mozgás). A fókuszgyűrű elektromechanikus kapcsolatban áll a lencsetagokat mozgató rendszerrel, így nincsenek fix végpontok.

A tubuson összesen három kapcsoló található: a legfelső, „LOCK” feliratú tolókapcsolóval a gyújtótávolságot rögzíthetjük 24 mm-es állásban (a többi, a tubusra felszitázott értéken nem használható ez a funkció). Az automatikus és a kézi élességállítás között az AF/MF kapcsolóval válthatunk (természetesen bármikor belenyúlhatunk az automatikus élességállításba, ha azt a váz menüjében engedélyezzük). A Panasonic Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S.-nél nincs meg az a funkció, ami egyes S PRO optikáknál megtalálható: a fókuszgyűrű itt nem húzható hátra, illetve nem tolható előre a váltáshoz. Végül, a harmadik kapcsolóval az optikai képstabilizátort kapcsolhatjuk be, illetve ki.

A Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S. természetesen fém bajonettel rendelkezik, amit egy szigetelő gumigyűrű vesz körül:

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mint minden ilyen, vagy ehhez hasonló szigeteléssel ellátott objektívnél, így itt is rendkívül fontos, hogy ezt a gumigyűrűt tisztán tartsuk, és legalább évente egyszer nagyon halványan átkenjük némi szilikonzsírral!

A Panasonic S1/R/H fényképezőgépekkel méretben és tömegben egyaránt jól harmonizál a Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S., kézbe véve a szettet egy jól kiegyensúlyozott rendszerrel indulhatunk fotózni. Az objektív külseje kiváló minőségű anyagokból (javarészt műanyagokból) van kialakítva, s bár nem viseli a „PRO” jelölést, külső kivitelében semmiben sem gyengébb drágább társainál.

A lencserendszer teszteléséhez a Panasonic DC-S1 fényképezőgépet kaptam kölcsön a márka hazai képviseletétől, de korábban már fotóztam vele a DC-S1R használatával, így a képminták több helyen, helyről szerepelnek. Előbb azonban lássuk a száraz tényeket, mit produkált az üveg a laborban!

A fotómasina menüjében kikapcsoltam mindenféle képkorrekciós funkciót, s kizárólag RAW-ban fényképeztem. A fenti animáció a geometriai torzítások mértékét mutatja a különböző gyújtótávolsági értékeken. Látható, hogy 24 és 35 mm-es állásban némi hordótorzítással kell számolnunk, de az 50, a 70, a 85 mm szinte teljesen torzításmentes, majd 105 milliméteren némi párnatorzítás tapasztalható. A Panasonic Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S. – csakúgy, mint m4/3-os társai – valószínűleg a RAW fájlokba „beégetett” profilt tartalmaz, de mivel a RawTherapee képhívó szoftver még nem támogatja az S1 váz nyersfájljait, így nem tudtam megnézni, hogy igazak-e sejtéseim.

Mint szinte mindegyik zoomobjektív, így a Panasonic Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S. középpontja és némileg elmozdul a zoomolás során. Az elmozdulás mértéke azonban minimális, de érdemes odafigyelni például videózás során erre a jelenségre is, csakúgy, mint a parfokalitás hiányára (ha élességet állítottunk egy adott gyújtótávolságon, zoomolás után ismét élesre kell majd állítani a képet):

A fókuszlégzés mértéke minimális, így fókuszhúzáskor csupán elenyésző mértékben változik az objektív látószöge, ami jó hír a filmkészítők részére:

A színhibák mértéke minimális, illetve szabad szemmel nem is látható, ezért nem is készítettem külön bemutató animációt, de a lenti kép tökéletesen szemlélteti azt, amire a való világban számíthatunk.

Kattints!

A peremsötétedés viszont, mint nagyjából minden fényerősebb, full frame objektívnél, itt is szépen látszik. Általában F5.6-F8 környékétől már kitisztul a kép, de RAW híváskor elég egy csúszkát arrébb húzni, és akár teljesen meg is szabadulhatunk a jelenségtől (szerintem kellemes hangulatot ad a vignettálás a fotóknak, de ez, mint a háttérelmosás is, ízlés kérdése).

Végül lássuk, milyen a Panasonic Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S. képének élessége, kontrasztja! A tesztképeket egy Manfrotto 055 PRO állvány, valamint egy Manfrotto 490 masszív gömbfej közreműködésével készítettem. A fényképezőgépet elektronikus zárral, 2 mp-es időzítővel használtam.

Kattints!

24 mm-en már teljesen nyitott rekesz mellett is szinte tökéletes az objektív rajza, még a sarkokban látottakba se lehet igazán belekötni a. F5.6-on eltűnik a peremsötétedés oroszlánrésze, F8-on pedig az élesség is makulátlanná válik (a képszélekről van szó, ugye, mert középen már F4 mellett is minden rendben van). A diffrakció hatása F13 fölött kezd látszani, F16-on már észrevehetően lágyul a rajz.

Kattints!

35 milliméteres gyújtótávolságon szinte pixelre ugyanaz a helyzet, mint 24 milliméteren, itt viszont mintha a sarkok még egy fokkal jobbak lennének.

Kattints!

50 mm-en középen és a sarkokban is F5.6-on lesz tökéletes a képminőség. Érdekes, hogy F5.6 és F8 mellett úgy fest a kép, mintha bemozdult volna a fényképezőgép, pedig ez elvileg lehetetlen. Többször is megismételtem a tesztet (mechanikus zárral is), de ugyanez lett az eredmény.

Kattints!

70 mm-es állásban hasonló eredményeket kapunk, mint 50 mm-en, ezért nem ismételném önmagam. A bemozdulásra hasonló jelenség is megmaradt.

Kattints!

Az egyik kedvenc portrés gyújtótávolságomon, azaz 85 mm-en már F4-en is szépen, kontrasztosan jelennek meg a részletek a kép közepén. A sarkokban sem kell nagyon rekeszelni, hogy ütős minőséget kapjunk, de a bemozdulásra hasonlító jelenség – bár enyhébben, mint 50 és 70 mm-en – itt is látszik.

Az objektív telés tartományának végéhez érve is meg lehetünk elégedve a lencserendszer rajzával: már F4-es blendeértéken is nagyon jó a kép közepe, a kép sarkai miatt viszont érdemes lehet F5.6-ra szűkíteni a rekeszt. A bemozdulásos jelenség itt csupán F8 mellett látszik – szerencsére csak nagyon enyhe mértékben. A képmintákat ide és ide kattintva találjátok.

Értékelés

Ha évekig kizárólag csak egy kitobjektívet használhatnék, akkor az valószínűleg a Panasonic Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S. lenne! Ez az objektív ugyanis kiváló minőséget képvisel mind felépítés, mind képminőség téren. A lencserendszer időjárásálló és fagyálló, az élességállítás villámgyors, a képstabilizátor pedig nagyon hatékony. Plusz ajándékba kapjuk a kvázi makró funkciót, amivel nagyon közel mehetünk a témához, ha az épp megkívánja. Igaz, a gyártó nem adta meg neki a „PRO” utótagot (hiányzik róla például a fókuszgyűrűvel való AF/MF közti váltás, és nem F2.8 a fényereje), de ha a való világban lőtt képek minősége alapján kellene dönteni, én bizony nem fukarkodtam volna a feliratokkal..

Ha különálló termékként akarjuk megvásárolni a Panasonic Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S.-t, akkor körülbelül bruttó 460 000 Ft-ot fogunk majd érte fizetni (ez az összeg nagyjából tükrözi is az értékét, tehát egyáltalán nem mondható drágának még így sem), de kitben – például a DC-S1 vázzal – már csak 290 000,- forintot kérnek érte, ami nagyon kedvező árfekvésnek mondható! A Panasonic Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S. még a DC-S1R 47 MP-es felbontásától sem izzadt meg anno (lásd cikkem a fényképezőgépről), szóval nagy valószínűséggel majd a jövőben megjelenő, esetleg ennél is magasabb felbontású vázakat is ki fogja majd szolgálni. Szettben megvéve jár neki a „Kedvenc” biléta!

Panasonic Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S.

A Panasonic Lumix S 24-105 mm F4 Macro O.I.S. objektívet és a DC-S1 fényképezőgépet a Panasonic magyarországi képviseletétől kaptam bemutatóra. Az objektív műszaki paramétereit itt találod.

Hirdetések:
Weboldal készítés

.

Ezek is érdekelhetnek...