Milyen hosszú egy memóriakártya élete?

Mennyi ideig marad használható egy memóriakártya? Meddig lehet benne megbízni, mikor számítsunk adatvesztésre? Inkább a fényképezőgépben formázzuk, vagy számítógépünkkel? Másolás után elég csak törölni róla a képeket, vagy minden egyes alkalommal le kell formázni az adott médiumot? Egy fontos fotózáshoz inkább vigyünk új kártyákat, vagy használhatjuk nyugodtan a már bevált régebbi(eke)t is?

A kérdések halmaza jogos, hiszen minden „kopik”, ami használatban van. A merevlemez számítógépünkben is idővel elöregszik, hangosabb lesz a motorja (főleg a régebbi, nem folyadékcsapágyas HDD-k esetében volt ez igaz), majd elkezdenek szaporodni a hibás szektorok, s végül használhatatlanná válik (vagy elektronika hiba miatt egyik napról a másikra egyszerűen elhalálozik az adathordozó).

Szerencsére a memóriakártyákban nincsen mozgó alkatrész, ezért nem kell attól félni, hogy egy leejtés után meghibásodik az eszköz. A kártyákban memóriachipek tárolják az adatot, a képeket; ezek a chipek pedig jóval ellenállóbbak, mint például lemezmeghajtónk tányérjai. Míg egy ötéves, naponta használt, s naponta legalább két be- és kikapcsoláson túleső merevlemeznél már felmerülne bennem a kérdés, vajon meddig bírja még szusszal az „öregharcos”, addig a memóriakártyák esetében még sosem merült fel bennem kétely. Nem egy olyan SD vagy CF kártyám van, ami már régebb óta megvan és hibátlanul teljesít az első naptól fogva. Persze, szó sincs arról, hogy elbíznám magam, hiszen ezeknek a technológiáknak is vannak korlátaik – amit egyszer legyártottak, az pedig el is romlik.

A memóriakártyák gyártói szinte mind más-más értéket adnak meg, ami az élettartamot illeti. Elvileg egy ilyen, átlagos minőségű adathordozónak 100 000 írás/olvasás ciklust kell(ene) kibírnia, de vannak olyan prémiumtermékek, amelyek ettől jóval többet, akár a fenti érték tízszeresét is túlélik. Hogy ez mit jelent konkrétan? Képzeld el, hogy naponta egyszer telefotózod a kártyád, majd leformázod. Ha mondjuk gyenge minőségű terméket vettél, és az élettartama csak 10 000 ciklus, ez akkor is 10 000/365, azaz 27,4 évnyi használhatóságot jelent. Azonban nem szabad megfeledkezni pár apróságról: a gyártási hibáról, vagy a használat körülményeiről (sztatikus kisülés éri-e a kártyát, esik-e vízbe, éri-e olyan erős mechanikai behatás, ami fizikai kárt okoz a memóriachipben stb.). Ezek a körülmények ugyanis a legdrágább, legjobb minőségű memóriakártyát is idő előtt megölheti.

Az én tippem:

  • ha egy fontos eseményre készülsz fotósnak, akkor lehetőleg ne a legrégebbi memóriakártyáidat vidd magaddal, de ne is a gyári bontatlant.
  • Ha új kártyát veszel, éles bevetés előtt legalább egy hétig nyúzd. Menj el fotózni, töröld róla a képeket, majd ismét írd tele, formázd – tedd meg ezt naponta többször, hogy még idő előtt kiderüljön, van-e valamilyen hibája. Használd a teljes kártya kapacitását, hogy a legutolsó, sunyin megbúvó bitekből is kipréseld az esetleges bugot.
  • A memóriakártyát mindig abban a fényképezőgépben formázd meg, amiben használod!
  • A képek átmásolása után ne csak töröld a rajta lévő adatokat (főleg ne számítógéppel távvezérelve valamilyen fájlkezelő segítségével), hanem formázd meg, hogy a fájlrendszere ne gabalyodjon össze.
  • Mindig ügyelj arra, hogy a kártya tiszta maradjon (főleg a csatlakozója)! Ha nem használod, tárold a gyárilag mellékelt kis műanyag dobozkában.
  • Lehetőleg ne tedd ki nyáron a tűző napra, de télen se hagyd kint a hóban éjszakára a -10°C-ban.
  • Használj mindig márkás, minőségi kártyát hivatalos forgalmazótól. Ha már van egy többszázezres fotós felszerelésed, semmiképp se itt spórolj!
  • Ne egy darab óriási kapacitású kártyát használj, hanem inkább 2-3 kisebbet, így ha elhal az adathordozó, nem 64 vagy 128 GB anyagod vész el, hanem csak 8-16 GB.

Ha tetszett írásom, vagy hasznosnak találtad, kérlek, tedd meg, hogy megosztod ismerőseiddel, hátha nekik is segítségükre válik! Köszönöm!

Hirdetések:
Weboldal készítés

.