Egy nagyobb, vagy inkább több kisebb kapacitású memóriakártyát használjunk?

Újra meg újra előkerül a kérdés, így hát újra meg újra megválaszolom 🙂 Az egyre növekvő álló- és mozgókép állományok miatt gyakran halljuk a kérdést, vajon mi a jobb: egy nagy, vagy több kisebb kapacitású memóriakártya a fényképezőgéphez. A kérdésre a válasz összetett, ugyanis több mindentől függ, hogy kinek mi az ideális megoldás. Adatbiztonság szempontjából mindenképp érdemesebb inkább több, kisebb kapacitású memóriakártyát használni, mintsem egy óriásit – gondoljunk csak bele: például egy 64 GB-os memóriakártyával egy egész napos városnézés „egy menetben” megoldható videózással és fotózással együtt, de ha estére az adott memóriatár meghibásodik, elköszönhetünk akár az összes fényképtől, mozgóképtől, amit aznap készítettünk. Ha a 64 GB-os helyett inkább négy darab 16 GB-os kártyára támaszkodunk, akkor bár igaz, hogy menet közben cserélni kellene ezeket telítődésük miatt, és így egy-két témáról esetleg lemaradunk, de hiba esetén nem bukjuk el az egész napos anyagot, hanem csak egy részét.

memo.jpg

Ha azonban stúdióban dolgozunk, ahol lehetőségünk van a folyamatos adatmentésre, vagy épp kizárólag videózni indulunk, ahol sok és/vagy adott esetben akár hosszú snitteket készítünk (például egy interjú során elég nehézkes az adattár cseréje), ott elkerülhetetlen a nagyobb kapacitású egységek használata. De már a mozgóképkészítésnél is felkészülhetünk tudatosan a munkára, már előzőleg számításokat végezhetünk, hogy egy-egy beállítás vajon mennyi felvételidőt fog felemészteni, így már a fényképezőgép/kamera mozgóképes bitrátája alapján nagyjából kiszámítható a szükséges tárhely mérete. Ha szerencsénk van, az adott példa gondolatmenetét folytatva, akár itt is megúszhatjuk 32, vagy 16 GB-os kártyákkal a műveletet.

Persze, a kérdésnél, hogy vajon egy nagy, vagy több kisebb kapacitású memóriakártyát használjunk, az ár sem utolsó szempont. Még most sem olcsók a 64, 128 illetve 256 GB-os termékek (főleg a leggyorsabbak), tehát gyakran jobban járunk, ha a kiszemelt nagy példány helyett inkább az egy lépcsőfokkal kisebb kapacitásúból választunk 2-3 darabot.

Két azonos kártyaformátumú-foglalatos fényképezőgépeknél mindig ügyeljünk arra, hogy a behelyezett tárolók ugyanattól a gyártótól származzanak, a típusuk és a sebességük is egyezzen. Párhuzamos használatnál, ahol például az egyikre a JPEG, a másikra a RAW képek mennek, az egyik lehet fele/negyede a másik kapacitásának, de itt is ügyeljünk az egyéb paraméterek egyezésére. Ha a fényképezőgép két egymástól eltérő foglalattal rendelkezik (pl. SD-CF, vagy CF, XQD), akkor nem kritikus a paraméterek azonossága, ugyanis a gépek alapvetően eltérően kezelik az egyes kártyaformátumokat. Azonban minden esetben érvényes a szabály, hogy csakis jól ismert gyártók termékeit használjuk hivatalos forrásból, így elkerülhetjük (nagy eséllyel) a hamisítványokat, amelyek működési megbízhatósága igen rapszodikus és nagyrészt kiszámíthatatlan. A minőségnek ára van, de a fényképezőgép árához képest elenyészőek a tárolókért kért összegek, ne pont ezeken spóroljunk!

Hirdetések:
Weboldal készítés Komel Kft. Matéria Kft.

.

4 hozzászólás

  1. Hrobert szerint:

    És hozzáteszem a végéhez, ebayről rendelve a nevetséges magyar ár töredékéért megkaphatjuk a márkás kártyákat is.

  2. kesztió szerint:

    Nincs picinykét overhájpolva ez az egész meghibásodásos mese? Tényleg, van közületek valaki, aki effektíve elveszítette már az aznapi munkáját kártyahiba miatt, vagy csak hallottatok olyasvalakiről, aki hallott már olyasvalakiről, aki elveszítette a képeit? Nekem, amióta fotózom, eddig összesen 2× volt kártyahibám (Kingston, mi más), de mindig CSAK AZ AZ UTOLSÓ FOTÓ VESZETT EL, amelyiknél épp belehalt az írásba és utána többet már nem látta a gép a kártyát.
    Miután sikeresen lementettem a többi képet és újraformáztam, szépen ment tovább a dolog.

    Nos?

  3. MLaca szerint:

    @kesztió: ismerek olyat, aki elvesztette egész napos munkájának gyümölcsét. igaz, az még csak egy 2 gb-os kártya volt, de a gép is csak egy nikon d70 volt 🙂 nekem is szállt már el két kártyám (egy cf és egy sd), amiről a képek felét sem sikerült visszanyernem (persze, a kürt biztos alkotott volna, csak épp pénzem nem lett volna rá). sőt, mivel elég sok gépet tesztelek, még most is gyakran megesik egy-egy kártyakezelési hiba és akkor bizony pápá pár fájlnak. szóval nem, nincs overhypeolva a téma.

  4. fejetlen bárd szerint:

    Utoljára akkor vettem kártyákat mikor elkezdtek csorogni a 64 GB-os példányok. Akkor olyan drágák voltak, hogy az árukból három darab 32 GB-os is kijött. Én sokat videózom, így kellett a nagy méret. De van a 3x32GB mellé még 4x16GB is. Ez elég egy időre. 😀