Nyilván nem mindenki, de elég sokan szeretik a Sony full frame lapkás A7 gépcsaládját, amelynek azonban az az egyik gondja, hogy a rövid bázistávolság (és a viszonylag szűkös bajonett átmérő) miatt a szenzor szélei felé már olyan lapos szögben érkezik a fény, hogy az kedvezőtlen hatással van a képminőségre. Az Egami szabadalomvadász blog most azonban talált egy olyan szabadalmi bejegyzést, amely arról tanúskodik, hogy a Sony a következő gépgenerációinál (talán már az A9-nél is?) ilyen jellegű problémával már nem fogunk találkozni.
A japán gyártó új keletű fejlesztése részben a képérzékelő felületét érinti, oda ugyanis ezentúl fényút-korrigáló lencsét fog elhelyezni. Ennek a lencsének hála kisebb és könnyebb objektíveket lehet majd tervezni – kérdés, persze, hogy mi lesz a mostani és a korábbi objektívekkel, azoknak a vetített képe torzul-e majd az új, közbeiktatott lencsetag miatt. Az új lapkák ezen túlmenően többrétegűek is lesznek, azonban a Google igen gyenge japán-magyar fordítása miatt nem tudtam kisilabizálni, hogy ennek a tulajdonságnak itt milyen szerepe lesz. (Forrás: sonyalpharumors.com)
Gondolom, hasonló az elv min aFoveon- nál
Mi ebben az újdonság? Mikrolencséket nagyon sok éve használnak a szenzoroknál… sőt, olyanokat is, amik teljes egészében lefedik a pixeleket (2010 óta legalább). De már a Pana FZ10-ben is ilyen lencsékkel növelték a szenzor érzékenységét 2005-ben… Itt a képeken inkább a stacked RGB szenzor, ami az érdekesebb, foveon-hoz hasonló elven.
hát ebben az az újdonság, hogy ez nem sok mikrolencse, hanem egy nagy 🙂
Hááát… én kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, mivel egy problémát (talán) megoldanak, és csinálnak pár másikat vele 🙂
Kompakt optikákat javítvaláttam hasonló lencsét a szenzor előtt, de ugye az nem erre való, hanem pl. a Canon gépekben ennek a mozgatása is segíti fókuszálást. Azt is lehetne hasonlóan kivitelezni.
A Peter-elv szerint akkor most megint addig lehet csökkenteni a bázistávolságot, hogy már ez a megoldás se segítsen. Hajrá.