Képminőség
Mivel a cikk készítésének időpontjában még nem volt adott az ipari szabványnak tekinthető Adobe Camera RAW általi támogatás (az meg nem lett volna az igazi, ha a NEF fájlokban átírom D5500-ra a fejlécet), ezért vizsgálódásaim során kizárólag a D7200-ból kipottyanó JPEG állományokra hagyatkozhatok. A képek elkészítése előtt kikapcsoltam az összes lehetséges zajszűrést, a fehéregyensúlyt automatikusra állítottam (a meleg színek megtartása nélkül), a Picture Control alatt az „Általános” színsémát használtam gyári paraméterekkel. Első körben a fényképezőgép zajszintjére voltam kíváncsi, amihez a szokásos tesztábrát kaptam lencsevégre:
A D7200 alapérzékenysége ISO 25 600-as értékig tart, fölötte Hi1 és Hi2 kiterjesztett értékeket állíthatunk be (ISO 51 200 és ISO 102 400), melyeket azonban már csak fekete-fehérben készít el a gép. Ráadásul ezen a két értéken csak JPEG állományt kapunk, NEF nincs. Furcsa megoldás, de valószínűleg a mérnökök is látták, belátták hogy már ISO 51 200-on is elég tetemes a színzaj, így nem erőltették túl a dolgot. A JPEG állományok alapján – szűréstől/nem szűréstől függetlenül – jó érzéssel ISO 3200-6400 közötti értékek fölé már nem mennék a beállításokkal, de a szükség néha nagy úr, mint mondjuk egy esti városi séta során, vagy egy sejtelmesen megvilágított barlangban, ahol az ISO 12 800 és ISO 25 600 is bizony gyakran elő lett véve (lásd majd a képmintáknál). Azért azt már tapasztalatból tudom, hogy a RAW állományokból jóval többet ki lehet csiholni, így egyelőre senki ne törjön pálcát a fényképezőgép fölött.
Egy kedves olvasóm felhívta arra a figyelmemet, hogy sokaknak lehetne érdekes egy olyan mérés, illetve próba, ahol csillagfotózást imitálva, 5-10 másodperces expozíciókat készítenék a különböző ISO értékeken. Kaptam is egy linket, ahol az elődmodellt, a D7100-at tették így próbára, s ki is derült, hogy bizony, a Toshiba szenzornak nem kedvence a magasabb ISO értékek melletti hosszabb exponálás. No, mivel a D7200-ban elvileg Sony lapka lapul, már más lehet a Kati fekvése – lássuk tehát, mit tud a D7200 ilyen téren! Ezt a próbát úgy hajtottam végre, hogy feltettem az objektív frontlencséjére a védőkupakot, letakartam a keresőt, és teljesen sötét környezetben exponáltam.
Mindkét esetben (5 és 10 mp-es expóknál egyaránt) homogén volt a kép, tehát nem lehetett látni sehol „forró” foltokat, viszont ISO 12 800-on és fölötte némi csíkozódás, azaz „banding” volt látható. Ez a csíkozódás a „hétköznapi” záridőkkel, de továbbra is magas ISO-s képeken nem látszik. A fenti képek 100%-os képméretből lettek kiragadva átméretezés nélkül.
A képmintákon látszik, hogy az automatikus fehéregyensúlyt néha félrevezeti a környezet, de ha RAW-ban fotózunk, ez a problematika egy szempillantás alatt megoldható. Jöjjön hát pár fotó a való világból, a többi megtekinthető az MLZphoto Flickr oldalán, itt.
